A cseh államfőválasztás középpontjában a Benes-dekrétumok
2013. január 22. 13:52 MTI
Tartalmi szempontból kifogástalan
A cseh sajtó elismeri, Schwarzenberg nem mondott újat, mikor kijelentette, hogy az 1945 utáni kitelepítések mai szempontból az emberi jogok megsértését jelentenék. Azt sem vitatja, hogy Benes elnökről elhangzott mondatát sem lehet tartalmi szempontból kifogásolni. A konzervatív Lidové Noviny és a baloldali Právo kommentátorai azonban azt is megjegyezték, nem kizárt, hogy emiatt Schwarzenberg veszíteni fog. A Hospodárské Noviny című gazdasági napilap azt írta: várható volt, hogy Zeman előhúzza a német kártyát, amivel a választást "a nemzet intelligenciatesztjévé" változtatta. Feltette a kérdést: "Valóban elképzelhető, hogy az új elnök személyéről a harmadik évezred küszöbén több mint ötven éves események és ideológiai dogmák döntsenek?"
A Lidové Noviny szerint a kibontakozott vita nagyon tanulságos, és megmutatta, milyen erősek a cseh politikában bizonyos hagyományok: a politika szótárába olyan korábban, a szocializmus idején kedvelt fordulatok tértek vissza, mint például "az arisztokrácia és a klérus képviselője", "az elkorcsosodott arisztokrácia" vagy az "osztrák hercegek", s így "a bolsevikok" örömére "visszatértünk a családi származás szerinti káderezéshez is". Minden valószínűséggel valóban az arisztokrácia és a plebejusság összecsapásáról van szó. "Sajnos a plebejusság legellenszenvesebb és legrosszabb formájáról" - véli a befolyásos lap.
A szudétanémetek kitelepítéséről kibontakozott csehországi vitának van még egy tanulsága. Eddig ugyanis senki még csak nem is említette, hogy a hírhedt Benes-dekrétumok a szlovákiai magyarokra is vonatkoztak. A vita csak a németekről szól, mintha a magyarok problémája nem is létezne. A cseheket nyilvánvalóan nem érdekli a magyarok 1945 utáni meghurcolása. Ezt bizonyította Jirí Paroubek szociáldemokrata cseh miniszterelnök is, aki néhány éve csak a kitelepített és üldözött német antifasisztáktól kért a kormány nevében bocsánatot, a magyaroktól nem.
Csehországban korábban, a csehszlovák állam idején is többé-kevésbé általános volt a vélemény, hogy a szlovákiai magyarok problémái kizárólag a "szlovákok ügyét" képezik, s azokkal Pozsonynak kellene foglalkoznia. Ez a vélemény a közös állam megszűnése után szemmel láthatóan még inkább megerősödött. A Benes-dekrétumok lehetővé tették, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák őket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. A németeket kitelepítették, míg a magyarok kitelepítését a győztes hatalmak potsdami értekezlete nem hagyta jóvá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
