A cseh államfőválasztás középpontjában a Benes-dekrétumok
2013. január 22. 13:52 MTI
Edvard Benes csehszlovák államfő II. világháború után kiadott dekrétumai - amelyeknek alapján kitelepítettek hárommillió szudétanémetet, és meghurcoltak félmillió szlovákiai magyart - nyilván nem véletlenül kerültek a cseh elnökválasztás második fordulóját megelőző kampány középpontjába. A hét végén sorra kerülő döntő körbe Milos Zeman, volt szociáldemokrata miniszterelnök és Karel Schwarzenberg külügyminiszter került.
Cseh nemzeti érdekek
A csehországi viszonyok ismerői szerint a Benes-dekrétumok témájával számolni kellett, hiszen Schwarzenberg múltja szinte tálcán kínálta ezt a nacionalista kártyát. Milos Zeman valószínűleg nagyon jól tudta, miért kérdezte felszólítás nélkül a csütörtöki első elnöki televíziós vitában vetélytársát éppen a Benes-dekrétumok ügyében vallott véleményéről. A téma felvetése ugyanis lehetőséget adott Zemannak, hogy a cseh nemzeti érdekek védelmezője szerepében tüntethesse fel magát az "ellenséges, megbízhatatlan idegenek" ellen.
A Schwarzenbergek, az egyik leggazdagabb cseh arisztokrata család, ugyanis az 1948-as kommunista fordulatkor Ausztriába menekült, és maga Schwarzenberg csak az újabb, az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába. Az elmúlt két évtizedben több politikus is megkérdőjelezte, vajon a svájci-cseh állampolgárságú Schwarzenberg rendes cseh ember-e. Közismert, hogy ezt a cseh nemzeti érdekekre hivatkozva, a nacionalista kártyát gyakran használó, és az európai integrációhoz komoly fenntartásokkal viszonyuló Václav Klaus államfő is megtette nem egy alkalommal. Schwarzenberg külügyminiszteri kinevezésekor például nyíltan arról elmélkedett, hogy valóban Csehország érdekeit fogja-e védeni tisztségében az osztrák-svájci kötöttségekkel is rendelkező politikus.
A prágai média szerint úgy tűnik, hogy Schwarzenberg ebben a kérdésben nem volt egészen jól felkészítve, s kissé sarkítottan, pontatlanul fogalmazott, majd magyarázkodásra kényszerült. Mindezek ellenére tény, hogy Schwarzenberg csütörtöki kijelentése, miszerint az 1945 után a csehszlovákiai németek és magyarok ellen alkalmazott politika mai szemmel nézve az emberi jogok megsértését jelenti, nem újdonság a cseh politikában. "A múltat nem tudjuk megváltoztatni, mai szemmel elfogadhatatlan cselekedetekről volt szó" - nyilatkozta erről például Václav Klaus 2003-ban, röviddel azután, hogy elnökké választották. "A német lakosság kitelepítésére pontosan a sztálini migrációs költöztetések szellemében került sor" - állította Milos Zeman 1990-ben, még a csehszlovák szövetségi parlament képviselőjeként.
Schwarzenberg ellenfelei azonban főleg azt kifogásolják, hogy a külügyminiszter kijelentette: ha a kitelepítésekre ma került volna sor, akkor valószínű, hogy Benes elnök a hágai törvényszék előtt találta volna magát. A nacionalisták szerint Schwarzenberg azt állította: Benes háborús bűnös, és Hágában lett volna a helye. Zeman a pénteki, második elnöki televíziós vitában hangsúlyozta: számára ezentúl már elfogadhatatlan, hogy Schwarzenberg cseh elnök legyen. Klaus meg úgy fogalmazott, hogy ezt sosem felejti el neki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
