Ma van a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja
2013. január 19. 14:50 MTI
Indul a kitelepítés
A rendelet végrehajtási utasítása 1946. január 15-én jelent meg, e szerint a kitelepítés alól mentesítettek aránya nem haladhatja meg az adott helység német lakosságának 10 százalékát, a mentesítésről egy bizottság kénye-kedve szerint dönthetett. A kitelepítettek állampolgársága megszűnt, vagyonuk az államra szállt.
A kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, az első vonat Budaörsről indult. Az első hullám a Budapest környéki falvak német lakóit érintette, majd a Dunántúl és a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl következett. A többször is leálló kiszállítások 1948. június 15-én értek véget, eddig az időpontig mintegy 130-150 ezer embert az amerikai, 50 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe szállítottak, az elmenekültekkel együtt 220-250 ezer lehetett a Németországba kerültek száma. Magyarországról a Szovjetunióba mintegy 70 ezer (más források szerint 40 ezer) németet hurcoltak el, ahol harmaduk elpusztult a munkatáborokban.
Becsült adatok szerint a hazai német nemzetiségű lakosság száma a kitelepítés után 200-300 ezer közöttire tehető. Jellemző, hogy a félelem és megpróbáltatások miatt az 1949. évi népszámláláson német anyanyelvűnek mindössze 22 455-en, német nemzetiségűnek pedig csupán 2617-en vallották magukat.
A németek kitelepítését az 1949. október 11-én megjelent kormányrendelet törölte el, biztosítva a német nemzetiségű lakosságnak az állampolgári jogokat, megszüntetve a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozásokat. A német kisebbség helyzete nem sokat javult, többségüket az ötvenes években "hazaárulóként" és "osztályellenségként" a Hortobágyra, kényszermunkára küldték, a német iskolákat bezárták, a "fasisztának" minősített német nyelvet az iskolai oktatásból is kizárták.
A nyomás később enyhült, de a pártállami időszakban a magyarországi német kisebbség jobbára csak sajátos kultúráját őrizhette, az anyanyelvi oktatás, művelődés intézményes feltételei hiányoztak. Az 1993-ban megszületett nemzetiségi törvény tette lehetővé a német kisebbségi önkormányzatok megalakulását. A rendszerváltás óta Magyarország több településén rendszeresen megemlékeznek a német nemzetiségű magyar állampolgárok kitelepítéséről, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 2007-ben a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián a Parlamentben bocsánatot kért a németek kitelepítéséért.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
