Régészeti felfedezés zárhatja le Siló lerombolásának kérdését

2013. január 15. 15:27

Egy eddig felfedezetlen vöröses hamurétegbe ágyazódott törött agyagkorsó adhat végső magyarázatot a Szamariában fekvő, az ősi izraeli várost, Silót (Shiloh) ért pusztításra. Az Izrael központjának számító városban – amely 370 éven keresztül volt a zsidó állam szellemi központja – a bírák korában a Tízparancsolatot is tartalmazó frigyládát őrizték. A Biblia nem ad információt Siló lerombolásának történetéről, azonban a friss régészeti felfedezések rávilágítanak a főváros bukásának idejére és részleteire.

Sámuel Könyvéből ismerhetjük meg a filiszteusok és az izraeliták közötti csatát, amelyben végül az előbbiek diadalmaskodtak, majd elragadták a zsidók szent frigyládáját. Miután Éli főpap, Izrael vezetője egy hírnök révén értesült a csata kimeneteléről, ahol két fia is odaveszett, összeesett és meghalt – de ez minden, amit Sámuel Könyve elmond a vereségről.

Röviddel az eseményeket követően Siló városa elpusztult, Jeremiás Könyvéből pedig azt is megtudhatjuk, hogy ezért a filiszteusok okolhatók. A legújabb régészeti felfedezések pedig arról tanúskodnak, hogyan következett be a vég. Az Even Ha’ezel melletti csatát követően, amely a mai Rosh Ha’ayin település mellett zajlott le, a filiszteusok bevonultak a zsidó központba, s feldúlták a várost. Az i. e. 1050-re datálható agyagkorsó időben megfeleltethető a Sámuel Könyvében leírt események időpontjával.

Avital Selah, a silói régészeti helyszín vezető régésze a Tazpit News Agency-nek elmondta, a leleteket egy nagy ásatási projekt részeként fedezték fel, amelyben közel ezer fiatal önkéntes segédkezett szerte Izrael területéről. Hasonló leleteket már 30 évvel ezelőtt is találtak, többek között élelmiszer maradványokat, amelyek szintén i. e.1050 körülre keltezhetők, de csak a nemrég felfedezett hamuréteg tette teljessé Siló bukásának történetét.