Nagy Konstantin idejéből származó bazilikát tártak fel Szófiában

2012. december 17. 17:31 MTI

A bazilika hossza eléri a száz métert, szélessége pedig a 27 métert, és színpompás mozaikpadló ékesíti - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon. Jana Borisszova-Kacarova ásatásvezető régész, a Szófiai Egyetem professzora szerint a helyszínen, ahol 1975 és 1980 között már folytak ásatások, a közelmúltban újították fel a feltárásokat. A munkálatok során napvilágra kerültek a városfalak, a nyugati kapu és az őrtorony.

A szakemberek szerint a kapu az i. sz. 5-6. században épült, az őrtorony a hatodik században, a városfalakat viszont eredetileg a 2. században, Marcus Aurelius császár uralkodása alatt emelték, később kiterjesztették és megerősítették. Alapjai két méter mélyre nyúlnak, ebből a szakemberek arra a következtetnek, hogy magassága elérhette a 8-9 métert. A régészek megtalálták a városkapuig vezető Via Militaris utat is, amelyet elsősorban a katonaság használt. Az ásatásvezető kiemelte az ókori város infrastrukturális fejlettséget: a település vízvezetékkel és szennyvízelvezető rendszerrel rendelkezett.

A mai Szófia területe az i. e. 8. század folyamán már lakott volt, első, Serdica elnevezését a trák szerdi törzs után kapta. Ezt megtartotta a római hódítás után is, amikor Moesia provincia központjává vált. A népvándorlás korában a hunok feldúlták és elpusztították, majd I. Justinianus keletrómai császár építette újjá Triaditsa néven. A hunok után érkező szlávok már Szredec néven említik, amelyet a 809-ben érkező bolgárok átvettek és egészen a 16. századig használtak. A Szófia elnevezés a törökök elől beszivárgó görög népességtől, a 14. századból származik.