Magyar emlékek a Hofburg kincstárában
2012. december 11. 16:48 MTI
Kardjával a négy égtáj felé suhint
Az egyik első tárgy, amelyre felhívja a magyar történelem iránt érdeklődők figyelmét, éppen a kincstár egyik ékessége, az osztrák császári korona. Ez eredetileg II. Rudolf német-római császár házi koronájaként készült 1604-ben, és a Német-Római Birodalom felbomlása után nyilvánították osztrák császári koronává. Közelebb lépve a látogató felfedezheti, hogy a korona aranylemezekből álló, püspöki süveget idéző felső részét finom mívű domborművek borítják. A jelenetek egyikén Rudolf látható Pozsonyban a koronázódombon, amint kardjával a négy égtáj felé suhint. "Itt tehát magyar királyi mivoltát ábrázolták" - mutat rá a művészettörténész.
Egy másik jelenet német-római császárként, a harmadik a török felett győzedelmeskedő hadvezérként, a negyedik cseh királlyá koronázását ábrázolja. A korona ékköveinek, a gyémántnak, a rubinnak és a zafírnak szimbolikus jelentése is van, a Szentháromságot jelképezik. Sok más házi koronával ellentétben ezt nem pusztították el, nem olvasztották be - hangsúlyozza. "Ennek egyrészt az az oka, hogy kivételesen szép darabról van szó, másrészt miután Napóleon kikiáltotta magát császárrá és felbomlott a Német-Római Császárság, II. Ferenc kihirdette Ausztria császárságát, és I. Ferenc néven trónra lépett. Kevéssé ismert, hogy osztrák császárság csak innentől, 1804-től kezdve létezik."
Mint Páll Csilla megjegyzi, hiába császárváros Bécs, mégsem tartottak itt egyetlen császári koronázást sem. "Példának okáért ezt a koronát ugyan viselte I. Ferenc egyebek között akkor, amikor fiát magyar királlyá koronázták, de őt ezzel soha nem koronázták meg, és nem is nagyon szerepelt vele a nyilvánosság előtt" - tárja fel. Nem véletlen tehát, hogy a kiállításon az osztrák koronázási ékszerekkel szemben található nagyméretű festmény, Friedrich von Amerling 1832-es alkotása az egyetlen jelentősebb kép, amely a császári koronával a fején ábrázolja I. Ferencet.