Csak 70 év után jöhetett Magyarországra Habsburg Ottó
2012. november 20. 16:36
Minden lépését figyelték itthon
A szocializmus idején a Ferenc József nevéhez kötődő monarchiának nem volt, nem lehetett kultusza, de sokak számára Nagy-Magyarországot, a „boldog békeidőket" testesítette meg, noha erről nem lehetett beszélni. Ennek megfelelően fel sem merült, hogy beléphessen ezekbe az országokba, így Kelet-Európa még évtizedekig zárva maradt Habsburg Ottó előtt. A kommunista kormányzat bizalmatlanul viseltetett iránta, és minden megmozdulását árgus szemekkel figyelte.
Ausztriába is többször megpróbált visszatérni, de csak 1966-ban volt erre legálisan lehetősége, annak ellenére, hogy 1961-ben lemondott trónigényéről. Személye – főként a szocialisták ellenzése miatt – az osztrák belpolitika egyik legfontosabb ütközőpontja volt a '60-as évek közepéig. Nemzetközi tekintélyének növekedésével párhuzamosan azonban kapcsolata az osztrák szocialistákkal is rendeződött.
A magyar hatóságok figyelme ettől kezdve fordult sokkal inkább Habsburg Ottó felé. A hetvenes évek közepétől még kifejezetten ellenséges megfigyelői célzattal érdeklődtek iránta, a nyolcvanas évek közepére az érdeklődés már jóindulatú semlegességet takart.
Habsburg Ottó 70 évi távollét után, 1987 nyarán látogatott magánemberként először Magyarországra. 1987. július 10-én, egy szigorúan titkos minősítésű rejtjeltávirat értelmében személyi titkára arról értesítette a bonni magyar nagykövetséget, hogy Habsburg Ottó, az Európa Parlament nyugatnémet képviselője néhány fős kísérettel „teljesen magánjellegű látogatást" akar tenni Magyarországon, s „hivatalos személyiségekkel nem kíván találkozni". Az utazás pontos időpontja és az útiterv ekkor még nem volt ismert, csupán az volt biztos, hogy osztrák útlevéllel utazik, néhány fős nyugatnémet kísérete pedig a magyar-osztrák határon veszi fel a vízumot.
Ezt követően a szokásos eljárásrendnek megfelelően a külügy tájékoztatta a pártközpontot Habsburg Ottó 1987. évi magyarországi utazásáról. Várkonyi Péter külügyminiszter 1987. július 16-ai keltezésű feljegyzésében értesítette Kótai Gézát, az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályának vezetőjét. A kísérőlevélben Várkonyi javasolta, hogy Óvári Miklós KB titkár, tájékoztatásul, jelentse be a titkárságnak Habsburg Ottó utazását.
Az átirat szerint Habsburg Ottó NSZK-beli titkára telefonon tájékoztatta a bonni nagykövetséget, hogy Habsburg Ottó 1987. augusztus 1-jén Magyarországra látogat. A feljegyzés készítője megjegyzi, hogy „Habsburg Ottó osztrák állampolgár, s miután Tiltó Névjegyzéken nem szerepel, beutazásának jogi akadálya nincs. […] Habsburg Ottó kisgyermek kora óta nem járt Magyarországon”, és lojális álláspontra helyezkedett Magyarországgal kapcsolatban, amit a néhány héttel korábban, a Századunk című tv-sorozatban készített interjú alapján Bokor Péter fogalmazott meg. A Területi Főosztály javasolja „a közlés tudomásul vételét és a belépő határállomás értesítését, nehogy ott fennakadás legyen”, ami azt jelentette, hogy Habsburg Ottó akadálytalanul léphetett 1987. augusztus 1-jén Magyarország területére.
Az MSZMP KB Titkársága 1987. július 20-ai ülésén tudomásul vette Habsburg Ottó látogatását – magánemberként – Magyarországra, de a sajtó nem publikálhatta útját. A látogatás egyfajta áttörésnek számított Habsburg Ottó és a kommunista magyar állam kapcsolatában, bár informális szinten már korábban is voltak előzményei a párbeszédnek.
Kocsis Piroska cikke a Magyar Nemzeti Levéltár archívumában olvasható
Támogasd a 
szerkesztőségét!
