Újjá kell-e építeni a bamijáni Buddha-szobrokat?
2012. november 7. 11:48 MTI
Működésbe hozták sokak fantáziáját
A fosztogatás nagyon nagy problémát jelent, és az országban fellelhető műtárgyak gyakran pakisztáni műtárgypiacokon végzik. Morgan szerint jobb volna, ha a rendelkezésre álló eszközöket az ősi afgán kincsek védelmét szolgáló infrastruktúrára költenék.
A Huffington Post amerikai hírportálon nemrég megjelent cikkében a szakértő Hehel Burdzsot, a Bamijántól nyugatra lévő hegyekben lévő középkori erődöt említette, amelynek az állapota rohamosan romlik. "Csak idő kérdése, és a tiltott kincsvadászat, a földrengések és a korszerűtlen régészeti módszerek nagyobb pusztítást fognak végezni, mint amilyenről a legelvakultabb képromboló valaha is álmodhatott" - fogalmazott.
Az UNESCO hasonló aggodalmakat fogalmaz meg, és komoly összegekkel támogatja a bamijáni Béke Múzeumot, hogy segítse erősíteni Afganisztánban a kulturális örökség tudatát. Mindenesetre - akármi legyen is az oka - a bamijáni Buddhák nemzetközi érdeklődést keltettek, működésbe hozták sokak fantáziáját, a régészektől, építészektől, képzőművészektől és történészektől tömegével érkeznek az ötletek, hogy mit kell, lehet tenni a helyükkel.
Az egyik nagy figyelmet keltő elképzelés Andrea Bruno olasz építészé, aki azt javasolja, hogy építsenek egy kis föld alatti szentélyt a nagy Buddha lábánál, hogy a látogatók közelről lássák és érzékeljék, milyen hatalmas a sziklába vájt üres fülke, amelyben egykor a szobor állt. Úgy véli, hogy a fülkéket meg kell őrizni a pusztítás emlékeként. "Ez egyfajta győzelem lenne a szobrok számára, és vereség azoknak, akik megpróbálták dinamittal még az emléküket is kitörölni" - húzta alá.
Elképzelése alátámasztására azzal érvel, hogy a helyreállítás kulturális érzéketlenségről tanúskodna. "A muzulmánok itt hevesen ellenzik az emberábrázolást, a Buddhák helyreállítását a tálibokhoz nem tartozó afgánok is kihívásnak tekintenék. Udvariasnak kell lennünk" - fejtette ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
