Az ókorban is virágzott az orchideaművészet
2012. október 30. 12:23
Az itáliai leletek gondos tanulmányozásából kiderült, hogy a mutatós és erőteljes szimbolikával rendelkező virágok első nyugati művészeti megjelenése a római korra tehető. A kutatók szerint az orchidea népszerűsége a kereszténység megjelenésével hervadásnak indult, mivel a szexualitás szimbólumát láthatták benne.
Az orchidea fantáziadús formái és élénk színei miatt régen is népszerű volt, ma pedig már több milliárd dolláros forgalmú globális kereskedelmet táplál. A virágnak szimbolikus értéke van, számos kultúrában látnak hasonlatosságot közte és a női illetve férfi nemi szervek között, de például a virág latin neve (Orchis) is erre utal, mivel a görög „here” szóból származik. Amíg az orchidea biológiája és ökológiája viszonylag csekély figyelmet kapott a kutatók részéről, addig jó néhány tanulmány íródott a növényikonográfia témakörében, amelyben számtalanszor kifejtették a virág művészetben használt szimbolikáját.
Néhány évvel ezelőtt Giulia Caneva, a Római Egyetem botanikusa elhatározta, hogy jobban körüljárja a kérdést. Több végzős hallgatóval együtt dolgozva elkezdte összeállítani a növényről készült itáliai leletek adatbázisát, beleértve a festményeket, textileket és kőfaragványokat. Ezután megpróbálták azonosítani, hogy a művészek mely növényt igyekeztek utánozni alkotásaikon.
Az egyik meglepetés az itáliai orchideaábrázolások – közel százféle faj létezik – a vártnál sokkal korábbi felbukkanása volt. Habár a tudósok már az 1400-as évekből származó alkotásokon azonosították a növényt, Caneva csapata felfedezett egy orchideát ábrázoló kőfaragványt, amely i. e. 46-ból való, abból az évből, amikor Julius Caesar Vénusz Genetrix templomát emelte Rómában. Továbbá legalább három orchidea szerepel több tucatnyi növény mellett az Augusztus császár által i. e. 9-ben emelt Ara Pacis Augustae kőoltárán. Az alkotók valószínűleg azért választották ezt a virágot, hogy segítsék vele kiemelni az újjászületés, a termékenység és a hosszú ideig tartó jólét témáját – mondta Caneva.
Azonban az orchideák és egyéb növények ábrázolásai kezdtek eltűnni a nyilvános művészetből, amint a kereszténység érezhetően nagyobb befolyásra tett szert a 3-4. században – tette hozzá a kutató. „Véleményem szerint a pogány szimbólumokat akarták megszüntetni, amelyek a szexualitással voltak összekapcsolhatóak” – mondta. Később, a reneszánsz beköszöntével az orchideák művészete újra virágba borult, azonban a virág ezúttal a szépség és az elegancia szimbólumává lett.