Sokkal rövidebb útvonalon szállították Angkorvat köveit
2012. október 25. 12:15
Évszázadokkal a kambodzsai Angkorvat megépítése után régészeknek sikerült azonosítani azokat a csatornákat, amelyeken a feltételezések szerint a templomegyüttes köveit szállították, jóval rövidebb útvonalon, mint azt eddig hitték.
A kutatók úgy gondolják, hogy az Angkorvathoz (franciásan-angolosan: Angkor-Wat) felhasznált mintegy ötmillió tonna mészkövet sokkal rövidebb útvonalon szállították az építők. Az egyenként másfél tonnát nyomó köveket az Angkortól északra elhelyezkedő Kulen-hegy kőfejtőiből bányászták és szállították a templomegyüttes majdani helyszínére.
Eleinte úgy vélték, hogy a hatalmas építőanyagokat a Tonlé Sap-tó partjaitól egy csatorna mentén, 35 kilométeres távolságból szállították, majd egy újabb 35 kilométeres szakasz következett, végül a Siem Reap folyó 15 kilométeres részén úsztatták őket, mindezt árral szemben. Nem tartotta azonban túl valószínűnek ezt a forgatókönyvet Etsuo Uchida és Ichita Shimoda, a tokiói Waseda Egyetem két kutatója, ezért műholdfelvételek felhasználásával rövidebb útvonal után néztek.
Így sikerült felfedezniük azokat a csatornákat, amelyek egykoron a Kulen-hegység lábától indultak, s Angkorig vezettek – ez mindössze egy 34 kilométeres útvonal, amely mintegy a harmada a korábban gondolt távnak. A kutatópáros ráadásul további ötven kőfejtőt azonosított a hegység körül és az építőanyagok szállításának vélt útvonal mentén.
Mitch Hendrickson (Illinois Egyetem, Chicago), aki nem vett részt a kutatásban, úgy véli, hogy a japán szakemberek elméletét csak úgy lehet megerősíteni, ha találnak olyan köveket, amelyek nem jutottak el a templomig és a csatornákban végezték. Hendrickson úgy látja, hogy a csatornát számos egyéb célra használhatták, fontos ásványkincseket, például vasat szállíthattak rajta.
Angkor a 9. században létrejött Khmer Királyság fővárosa volt 802-1432 között. A birodalom virágkorában magában foglalta egyebek közt a mai Kambodzsa síkságait, Laosz és Thaiföld jelentős részét és a Mekong deltáját. Csupán a templomokat építették kőből, minden más épületet, beleértve a királyi palotákat, fából ácsolták, így az évszázadok során az enyészeté lettek. Ugyan Angkor hatalmas „templomváros” képében mutatkozik, természetesen nem csak vallási épületek voltak annak idején a városban. A khmer birodalom fénykorában a fővárosnak egymillió lakosa lehetett, több mint a világ bármely korabeli európai városának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
