Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Magyarok rekonstruálják a bergen-belseni haláltábort

2012. október 25. 17:12 MTI

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kutatója által kifejlesztett, hordozható virtuális valóságrendszer mutatja be a Hannover melletti bergen-belseni náci megsemmisítő tábort.

<

A két éve elkezdett és félidejéhez érkezett Collective Experience of Empathic Data Systems, CEED's (a kollektív tapasztalat empatikus adatrendszere) projekt célja a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő virtuális valóság rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó integrált technológiák kifejlesztése - mondta el Takács Barnabás, a BME VIK kutatócsoportjának tagja.

Ennek a rendszernek a hordozható változatát október 28-án, vasárnap a bergen-belseni koncentrációs táborban alkalmazzák, ahol a barakkokat felgyújtották, a hullákat buldózerek tolták tömegsírokba, ezért helyén manapság már csak erdő és pusztaság található. Az emlékhellyé nyilvánítás hatvanadik évfordulójára odaérkező számos látogató és politikus azonban virtuálisan bejárhatja majd a területet, és "beléphetnek" az egykori barakkokba is. A két hete elkezdett munka során - a helyszín érzékeny volta miatt - nagy gondossággal kell eljárnunk - hangsúlyozta Takács Barnabás.

A rendszer egy interaktív folyamat során egyidejűleg méri a felhasználó cselekedeteit és tudat alatti reakciót, majd ennek ismeretében változtatja, mit jelenít meg. A kutatócsoport feladata annak a 3D grafikai technikákon alapuló vizualizációs modulnak és integrált érzékelő rendszernek a kifejlesztése volt, amely mindezt részben lehetővé teszi. Mindez hat oldalról vetített képpel, 8 darab Kinect érzékelőből épített speciális 3D 360 fokos kamerával, egy multikamera-ívvel, interaktív szőnyeggel, vezeték nélküli biofeedback inggel és agyhullámokat közvetítő EEG-vel segíti a kutatók munkáját - magyarázta a kutató.

A gyakorlatban ezek a technológiák más alkalmazási területeken is hasznosulnak, többek között segítséget nyújtanak a különösen nagyméretű tudományos adathalmazok, mint például az agy neurológiai térképei, csillagászati adathalmazok, régészeti leletek többdimenziós ábrázolásában és gyorsabb elemzésében, a fogyasztói preferenciák mérésben és új típusú ember-gép interakciók feltárásában - tette hozzá Takács Barnabás.

A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci haláltáborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje elsőként mutatta be a világnak a lágerek sokkoló képeit. 1944 októberében Auschwitzból több ezer fogolytársával együtt Anne Frankot is ide szállították, aki a felszabadítás előtt néhány héttel tífuszban halt meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Magyarok rekonstruálják a bergen-belseni haláltábort

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra