Több ezer évesek az oroszországi Nazca-vonalak

2012. október 16. 12:31

A kutatók becslése alapján az északnyugati-délkeleti "tájolású" állat farok nélkül közel 275 méter hosszú, ami két amerikai focipálya méretével egyezik meg. Az alak északi irányba néz, s egy közeli hegygerincről kitűnően látható.

„Az alakzat fehér és enyhén fényes körvonalai jól kivehetőek a zöld füves háttérben” – írta Sztaniszlav Grigorjev, az Orosz Tudományos Akadémia Történeti és Régészeti Intézetének munkatársa és Nikolaj Mensenin, a State Centre for Monument Protection szakértője tavaly tavasszal egy cikkben.

A múlt nyáron végzett terepmunkák rávilágítottak az alakzat kompozíciójára és korára, ami alapján a kutatók úgy vélik, hogy a titokzatos forma egy megalitikus kultúra terméke lehet. Megemlítik továbbá, hogy mindezidáig több száz megalatikus helyszínt fedeztek már fel az Urálban.

Felfedezés és feltárás

Az alakzatokat Alekszandr Sesztakov fedezte fel, aki műholdképeket használt kutatása során. Azonnal értesítette kollégáit, akik egy hidroplánt és egy siklóernyőt küldtek ki, hogy feltérképezzék a hatalmas állati formát.

A feltárást Grigorjev vezette; a szakember úgy vélte, hogy a kővonalak meglehetősen bonyolult szerkezetet alkotnak. A hátsó lábak feltárásánál lényegesen nagyobb köveket talált a széleken, míg belül inkább kisebb méretűek voltak. Ezen a nyáron egyfajta átjáró maradványait találták meg, ami egy kis falnak tűnik, s a patát és a fejet köti össze.

„A pata zúzott kőből és agyagból készült. Úgy tűnik, nagyon alacsonyak voltak a falak és az átjáró is igen szűk lehetett közöttük. Ugyanez a helyzet az állat pofája körül is: zúzott kő és agyag, négy kis széles fal és három átjáró” – írták a kutatók tanulmányukban. Grigorjev figyelmeztetett: csapata nem fogja a falakat az aljukig kiásni, mivel azzal veszélyeztetné a több ezer éves formákat.

Az alakzat datálása

Az ásatások során közel 40, kvarcitból készült kőeszköz került felszínre, a legtöbbjük csákányszerű szerszám, amelyek felhasználhatók az ásáshoz és a daraboláshoz is. A leletek korát a neolitikumtól az eneolitikumig (i. e. 6-3. évezred) datálják a szakértők. Ha a keltezés igaznak bizonyul, akkor az orosz formák évezredekkel előzik meg a perui Nazca-vonalakat, amelyek közül a legelső i. e. 500-ban jöhetett létre. Grigorjev hozzátette: az ősi pollenek majdani vizsgálatai segíthetnek leszűkíteni az időintervallumot.

Grigorjev és Menshenin rámutattak: a paleozoológiai vizsgálatok szerint a dél-uráli tájon kevesebb fás terület volt az eneolitikumban, mivel az erdőállomány körülbelül 2500 évvel ezelőtt kezdett megjelenni a vidéken. „Ez azt jelenti, hogy a táj teljesen nyitott és belátható volt egészen a bronzkorig, ami lehetővé tette az alakzat létrehozását” – írták.

A megalitikus kultúra

A kutatók szerint a formát egy megalitikus kultúra tagjai készíthették. Európában közel 300 megalitikus alkotás ismert, a leglátványosabb közülük a Turgojak tavon fekvő, kis területű Vera szigetén található, mindössze 60 kilométerre északra az uráli alkotástól. A szigeten több méter szélességű farkas és bika formájú állatábrázolások találhatóak. A helyszínen fellelt kőeszközök és kerámiák vizsgálata után az alakzatokat a kutatók az eneolitikus időszakra és a vaskorra datálták.