Így rongálták az első turisták a Stonehenge-t

2012. október 9. 17:13

Az első teljes háromdimenziós lézerszkennelés számtalan olyan apró részletre derített fényt, amely szabad szemmel nem látható: így például 4500 éves szerszámnyomokat, fejsze okozta karcolásokat, illetve György- és viktoriánus kori graffitiket. Az English Heritage által végzett projekt eredményeit hamarosan a régóta várt új látogatóközpontban tekinthetik meg az érdeklődők.

A kutatás többek között megerősíti azt a korábbi feltevést, hogy a Stonehenge megépítésének köze volt a nyári és téli napfordulókhoz. A projektnek köszönhetően azt is kiderült, hogy a legnagyobb, több száz munkaóra alatt megformázott köveket feltűnő aprólékossággal helyezték el a kívánt hatás növelése érdekében: a prehistorikus kőkör a nyári napforduló felkelő, illetve a téli napforduló lenyugvó napján volt a leglátványosabb.

Susan Greaneyt, az English Heritage történészét, Stonehenge-szakértőt leginkább a kő megmunkálásának eddig fel nem fedezett nyomai lepték meg. A bronzkortól elkezdve a térség lakói és kereskedői mind otthagyták nyomaikat a köveken – összesen 71 új fejszenyomot számoltak össze a lézeres szkennelés során, amivel 115-re nőtt az ily módon a Stonehenge-n „felejtett” kézjelek száma.

A kutatók összesen 850 gigabájtnyi adatot gyűjtöttek a kövekről – olvasható a British Archaeology legújabb számában közölt beszámolóban. A szakemberek lényegében a Stonehenge minden egyes négyzetcentiméterét megvizsgálták, s kiderült, hogy a ma „kevésbé érdekesnek” tartott kövek eredetileg sokkal impozánsabbak voltak, de természetes úton leomlottak vagy felhasználták őket a kőfejtéskor.

Különösen a leomló kövek voltak veszélyben – derült ki az elemzésből –, főleg azt követően, hogy a Stonehenge igazi turistaszenzációvá lépett elő a 19. században: az arra járók ugyanis rendre vésőkkel estek a páratlan megalitikus építménynek, s egy darabka Stonehenge-dzsel, amolyan szuvenírrel a zsebükben tértek haza.