Évszázados emlékek egy székesfehérvári magángyűjteményben
2012. október 4. 12:37 MTI
Kő- és téglatár a családi ház udvarán
A Havranek utcában járók most még nem is sejtik, hogy a vaskos fakapu mögött micsoda építészeti- és művészettörténeti értékek rejtőznek. A látnivalók már a fedett, boltíves kapubejáratnál kezdődnek. Annak falában két boltíves mélyedést alakított ki, és gyönyörű bélyeges téglákat falazott be Körösi Jenő. Az udvaron piros cseréptetővel védett tárlókban, fapolcokon, gondosan elrendezve, "felcímkézve" évszázadokkal ezelőtt kifaragott kövek pihennek.
"Száztíz darabból áll a kőgyűjteményem" - mondja büszkén. "Vannak köztük a római korból, a múlt évezred első századaiból előkerült faragványok, de az "ifjabbak" is megéltek több évszázadot. Egy részüket különböző kiállításokon már bemutattam, a több tucatból álló téglagyűjteményemből pedig mintegy száz darabot a székesfehérvári téglamúzeumnak ajándékoztam."
És hogy a kőemlékek kora, esetleges eredeti helye se maradjon homályban, a kapuboltozat falán a feltételezett lelőhelyekről a középkori Fehérvár térképe igazítja el a látogatót. A topográfia a város történelmét kutató Siklósi Gyula régészprofesszor munkája, az "időjárásálló" táblákat pedig Körösi Jenő veje készítette.
"Siklósi professzor nagyon sokat segített nekem a kőfaragványok, téglák korának, eredeti származási helyének az okleveles adatok alapján történő tudományos meghatározásában" - közli. Neki köszönhető, hogy a kövek nagy részéről pontosan lehet tudni, hogy honnan származik. Ez azért fontos, mert a legtöbbet nem ott találtam meg, ahova eredetileg be volt építve. Fehérvár középkori lakói ugyanis előszeretettel használták "kőbányaként", házaik, középületeik építőanyagaként az egykori épületek - köztük a város hajdani 59 templomának, kolostorának és mecsetjének - a romjait. Ezért fordul elő, hogy a város egyes, idősebb épületeinek falazatában még ma is elő-elő bukkannak a római korból vagy a múlt évezred első századaiból származó kövek.
A gyűjteményt a városrész önkormányzati képviselője, Földi Zoltán támogatásával állandó kiállításként, október hetedikétől láthatja majd a közönség. Bár a laikus szemlélőnek úgy tűnik, hogy a családi ház udvarán kialakított gyönyörű kőtár már teljes, Körösi Jenő még korántsem akarja abbahagyni a régi kövek, téglák kutatását.
"Addig folytatom, amíg a Jóisten engedi, és erőt, egészséget ad hozzá" - húzza alá. "Szükség volt és van a munkámra, hiszen ha én nem gyűjtöm össze ezeket az értékeket, lehet, hogy örökre elvesztek volna a tudomány, a művészettörténet és a fehérváriak számára."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
