A kontinentális Európa első bronzkori városa

2012. október 2. 08:47

A fal egy négy hektár területű, dombon álló várost védelmezett egykor. Az építészeti elemek egy keleti stílusú, militarizált társadalomra emlékeztetnek, a Mediterráneum ősi civilizációinak modelljére, mint például amilyen Trója második városa is volt. Az árulkodó jegyek ravasz védelmi stratégiát jelölnek, amely a maga korában a harc egy új módszerét képviselte. Az erőszak és az osztályalapú hatalmi struktúra alapvető feltétele volt az Ibériai-félsziget közösségeinek fejlődésében a soron következő hét évszázadban.

A Murcia Régió Kulturális Tanácsának és a Barcelonai Egyetem oktatóihoz kötődő felfedezés új kérdéseket vetett fel a kutatókban, hogy vajon mennyit tudunk az európai gazdasági és politikai egyenlőtlenségek eredetéről, a katonai formációkról, s hogy vajon milyen szerepet játszott az erőszak az identitás formálódásában.

Az elmúlt évek felfedezései világossá tették, hogy La Bastida fontos szerepet játszott a prehistorikus Európában. La Bastida Kréta minószi civilizációjához hasonlóan az erőt képviselte a régióban, az idei régészeti feltárások pedig megerősítették: a maga idejében egyedülálló város i. e. 2200 táján politikai és katonai szempontból egyaránt Európa legfejlettebb településének számított.

Eddig hat tornyot tártak fel egy 70 méter széles fal mentén, bár az erődítmény teljes kerülete a 300 métert is meghaladhatta. La Bastida a támadás és a védekezés művészetében is újdonságot képviselt. Az építmény kizárólag katonai célra készült, ami abban az időben szinte teljesen ismeretlen volt Nyugat-Európában. A mészhabarcs kivételes szilárdságot biztosított a falnak, ráadásul rendkívül megnehezítette a támadók munkáját a kívülről történő felkapaszkodásnál. A bejárati kapu tökéletes mérnöki munkával illeszkedett a falba. A kontinentális Európa első bronzkori városában a 400 ezer liter víz befogadására alkalmas medence is a város fejlettségéről és komplexitásáról árulkodik.