Veszprém barokk emlékeire bukkantak

2012. szeptember 20. 13:40 MTI

Szücs István, a városrehabilitáció kivitelezésével megbízott Vemévszer Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a munkások egy valószínűleg a 18. századból származó pincerendszer találtak Veszprém belvárosa alatt. A pince egy 11 méter hosszú, négy méter széles főágból, valamint a hozzá kapcsolódó több kisebb, alacsonyabb mellékágból áll.

A becslések szerint 60-70 négyzetméternyi területen bukkantak elő a pinceívek. A pincesor valószínűleg folytatódik a város alatt, bár a kivitelezők néhol azt látták, hogy az ágak le vannak falazva. Az ügyvezető tájékoztatása szerint hamarosan megkezdődik a statikai vizsgálat, azután a város dönt, mi legyen a pincerendszer sorsa.

Porga Gyula polgármester kijelentette, hogy a várostörténeti szempontból nagy jelentőségű 18. századi pincesort alapos vizsgálatnak vetik alá, és ha tehetik, megmentik és bemutatják az érdeklődőknek. Kiemelte: nem fogják a leletet anélkül visszatemetni, hogy ne mérnék fel értékeit. A polgármester úgy vélte, hogy a várostörténeti szempontból értékes építményt jó lenne megmenteni és bemutatni valamilyen formában, erről a szakértői vélemények tükrében döntenek majd.

Perémi Ágota, a Laczkó Dezső megyei múzeum régészeti osztályának vezetője az MTI-nek azt mondta: a 18. század már nem számít régészeti kornak, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pedig régészeti korokra ír elő feltárási kötelezettséget a múzeum és a beruházók számára. Ennek ellenére a múzeum újabb kori emlékeket is hajlandó feltárni a megfelelő feltételek biztosítása mellett.

Hozzátette: a múzeum egy régésze a helyszínen vizsgálódik, összegyűjti, dokumentálja az ott látottakat. A régészeti osztályvezető véleménye szerint kár lenne veszendőbe hagyni az előbukkant pincesort, hiszen a barokk kor Veszprém újabb kori történetének legjelentősebb időszaka, akkor hozták létre a legfontosabb épületeket.

Ráadásul ezekről kevés az információ, mivel az elmúlt rendszerben régészeti feltárás nélkül építkeztek, így hozták létre például a Szent Iván (János)-templom helyén a belvárosi Cserhát-lakótelepet.