Többször lerombolták a világ egyik legelső kikötőjét

2012. szeptember 12. 08:39

A Jaffa ősi városának feltárásán dolgozó régészek már korábban is találtak kézzelfogható bizonyítékot az egyiptomi hatásra. Most viszont azt is megtudták, hogy az egyik egyiptomi erődhöz tartozó kapubejáratot legalább négyszer rombolták le és építették újra a történelem folyamán. Ráadásul egy olyan ganajtúró-bogár (szkarabeusz) amulettet is találtak, amely az Egyiptomot i.e. 1390 és 1353 között kormányzó fáraó, III. Amenhotep kártusát tartalmazza. (a kártus az a hosszúkás keret, amelybe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták.)

A szkarabeusz amulett igen elterjedt volt Egyiptom, s különösen a fáraók körében volt népszerű. Már i. e. 2500 körül elkezdtek megjelenni a sírokban a különféle amulettek, főként a köznép sírjaiban, így fontos szerep jutott nekik a halottkultuszban, de használták például pecsétként is. A fáraók időnként hosszabb szöveggel ellátott szkarabeuszok sorát adták ki egy neves esemény megörökítésére vagy a király tetteinek dicsőítésére. Ez a szokás pedig nem mástól, mint III. Amenhoteptől, a XVIII. dinasztia egyik legnagyobb uralkodójától ered.

Jaffa már az időszámításunk előtti második évezredtől fontos kereskedelmi központ volt. Az ötvenes évek óta tartó ásatások során többször rámutattak az erős egyiptomi kapcsolatra, az ismertté váló egyiptomi erődök például egészen II. Ramszesz (i.e. 1279-1213) koráig visszanyúlnak, de ezt tanúsítják az ott feltárt sártégla épületek és agyagedények is.

Az izraeli kikötővárost folyamatosan érték a külföldi hatások. Itt található például az a ritka 800 éves márványdarab is, amely a keresztes háborúk korából származik, s amely arab nyelvű utalásokat tesz II. Frigyes német-római császár életére. Frigyes 1228-ban vezetett keresztes hadjáratot a Szentföldre, amelynek egy részét diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően hódította meg.