Mit keresnek a régészek Alaszkában?
2012. szeptember 12. 13:34
Hamarosan a Bering-tengerben találhatja magát az az ötszáz éves alaszkai település, amelyet csak nemrégiben fedeztek fel a kutatók – írja a BBC. Megóvása pedig fontos lenne, mivel a jupik eszkimók eddig feltárt leleteiből a klímaváltozás idején tapasztalt viselkedési mintákra lehet következtetni.
A szinte tökéletes állapotban fennmaradt alaszkai település jelentőségét elsősorban az adja, hogy általa a kutatók betekintést nyerhetnek a titokzatos jupik eszkimók életébe. Az eszkimók nyelveinek csoportosításakor általában jupik és inuit ágat különböztetünk meg. A nemrég kihalt szirenyiki eszkimó nyelv besorolása vitatott: a jupik és az inuit melletti önálló ágnak tekintik, vagy a jupikhoz sorolják.
A területen dolgozó, az Aberdeeni Egyetemről érkezett kutatók egy eszkimó haján végzett izotópvizsgálattal próbálják megfejteni, hogy a helyiek hogyan alkalmazkodtak a gyors klímaváltozáshoz az Északi-sarkkörön túli településen.
A jupikoké az egyik utolsó olyan eszkimó kultúra, amellyel a fejlett világ kapcsolatba lépett, pedig egy Skóciánál háromszor akkora területen élnek. A skót egyetem szakértői most azon dolgoznak, hogy megmentsék a feltárt leleteket, amikből csak az első években összesen hétezret találtak, köztük elefántcsontokat, rattant, kivételesen jó állapotban fennmaradt állatcsontokat, állatszőrmét és emberi hajat.
Alaszka időjárásának ugyanaz az előnye, mint a hátránya. Az állandóan fagyott altalaj jól konzervál, de az egyre melegedő éghajlat miatt eróziónak teszi ki a leleteket. Az Alaszkában 30 éve kutató Rick Knecht például arról számolt be, hogy a tengerpart visszahúzódásával asztal méretű leleteket vetettek partra a nagyobb hullámok. E viharos időszakok a jég olvadásával párhuzamosan ma már hetekkel tovább tartanak, s ha a folyamatot nem sikerül visszafordítani, akkor a terület még nagyobb veszélynek lesz kitéve.
A helyzet iróniája, hogy a kutatók a klíma felmelegedésének köszönhetően feltáruló leletekből megismerhetik, hogy az eszkimók miként tudtak alkalmazkodni a hirtelen jött éghajlati változásokra - például az 1350 és 1650 között lakott Nunalleq területén élők hajszálainak megvizsgálásából
Támogasd a 
szerkesztőségét!
