Múlt-kor.hu


	Miről szól a Biszku-ügy?

Miről szól a Biszku-ügy?

2012. szeptember 11. 11:01 MTI

Több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őrizetbe vették Biszku Béla egykori belügyminisztert az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben - jelentette be hétfőn Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész. Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt.

2010 júniusában az akkor 89 éves kommunista politikusról a Mandiner elnevezésű hírportál két munkatársa Bűn és büntetlenség címmel dokumentumfilmet készített. Biszku - a megtorlások legmagasabb rangú még élő irányítója - ebben úgy nyilatkozott, hogy ellenforradalomnak tekinti az 1956. októberi eseményeket, nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt, mivel azokat a bíróságok hozták, és nem ő. Tagadta azt is, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott volna, a forradalom mártír miniszterelnökéről, Nagy Imréről pedig úgy vélekedett, hogy "megérdemelte a sorsát". Biszku előbb beleegyezett az elkészült film levetítésébe, majd arra hivatkozva, hogy már nem számít közszereplőnek, visszavonta hozzájárulását, így bár az alkotók nem álltak el a vetítéstől, a tervezett díszbemutató elmaradt.

Az üggyel kapcsolatban 2010. július 22-én az Országgyűlés egyhangúlag, 353 igen szavazattal határozatban kérte fel a kormányt: tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra való hivatkozással.

Két nappal később, 2010. július 24-én a Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amely megszüntetné "az előző rendszer haszonélvezőinek" kiemelt nyugdíját. A parlament 2012. július 2-án Fidesz-KDNP-s és jobbikos képviselők előterjesztésére úgy határozott, meg kell vonni a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot azoktól, akiknek 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel - a határozatot az LMP is megszavazta.

Biszku Béla, aki 1990 óta nem adott interjút, 2010. augusztus 4-én nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának. A korábbi belügyminiszter az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának nevezte, és ismét azt állította: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. A műsor sugárzása után a Jobbik a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelentést tett Biszku ellen, mert álláspontja szerint az egykori politikus bűncselekményt követett el azzal, hogy ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, igazságosnak és jogszerűnek tüntette fel a megtorlások idején lefolytatott koncepciós büntetőeljárásokat. (A Btk. vonatkozó módosítását 2010. június 8-án fogadta el az Országgyűlés.)

Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elrendelte a nyomozást, majd 2011. január 27-én a Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádat emelt Biszku Béla ellen a "nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntette miatt. A büntetőpert az eljáró bíró felfüggesztette és az Alkotmánybírósághoz fordult. A bíró a vádbeli, nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekmény alkotmányosságának utólagos vizsgálatát kérte az alaptörvény több rendelkezésére, például a szabad véleménynyilvánítás jogára, illetve arra hivatkozva, hogy alapvető jog lényeges tartalmát törvény sem korlátozhatja.

Biszku Bélát feljelentették emberiség elleni bűncselekmények, illetve előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt is, de a Fővárosi Főügyészség 2010. november 3-án közölte: elutasították a beadványt. A vádhatóság álláspontja szerint Biszku esetében nem állapítható meg az el nem évülő emberiesség elleni bűncselekmény, a megtorlások irányítása pedig minősülhet ugyan előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésnek, ám e cselekmény 15 év alatt elévül. A beadványtevő, Gellért Ádám jogi tanácsadó a döntés ellen panasszal élt, az ügyet ezután a Legfőbb Ügyészséghez terjesztették fel.

Az ügyben fordulat következett be, amikor 2011. december 30-án az Országgyűlés 290 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely rögzíti: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani; e törvénnyel vonhatják felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végrehajtóit.

A "lex Biszkuként" is emlegetett jogszabály hatálybalépése után, 2012. február 14-én a Jobbik feljelentette a legfőbb ügyésznél Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés - jelenleg hazaárulás - bűncselekményének gyanúja miatt. A Fővárosi Főügyészség március elején indította el a nyomozást, amellyel a Budapesti Nyomozó Ügyészséget bízták meg, a nyomozás határidejét májusban és augusztusban is három-három hónappal meghosszabbították.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Miről szól a Biszku-ügy?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra