A fakivágás gyorsíthatta fel a maják bukását

2012. augusztus 23. 11:29

A maja birodalom hat évszázadon keresztül virágzott, mígnem 695 körül számos guatemalai város egyszer csak elnéptelenedett, s megkezdődött a klasszikus maja időszak hanyatlása. Az már régóta közismert, hogy a hosszúra nyúlt száraz periódusok komoly szerepet játszottak a maják csillagának leáldozásában, azonban a Geophysical Research héten megjelenő új számában közölt tanulmány további érdekes adalékokkal szolgál a világtörténelmi esemény megértéséhez.

A dolgozat legfontosabb megállapítása, hogy a szárazságot még elviselhetetlenebbé tették a maják azzal, hogy a városok és a termeszteni kívánt növények számára fákat vágtak ki. „Nem azt mondjuk, hogy az egész szárazságot meg lehet magyarázni a deforesztációval, de egy lényeges részét igen” – mondta el az egyik társszerző, Benjamin Cook, a Columbia oktatója.

Több mint 19 millió ember élt szétszórva a maja területeken a birodalom aranykorában, 250 és 900 között, hogy aztán a maják végül tömegesen hagyják ott pompás városaikat. A kutatóknak sikerült rekonstruálniuk, hogy a lakosságszám növekedésével párhuzamosan az őserdők területe hogyan és milyen arányban csökkent az idők során. Számítógépes szimuláció mutatta be, hogy a növények termesztésére kiszemelt, fák nélküli területek miként befolyásolták a régió klímáját. A Yucatán-félszigeten, ahol rengeteg volt a fa, akár 15 százalékkal kevesebb eső eshetett, míg például Mexikó déli részén csupán 5 százalékkal változott a csapadékmennyiség.

A magyarázat szerintük a következő: amint a sűrű erdők helyébe növények kerültek, egyre több napsugár verődött vissza az atmoszféráról az űrbe, a föld pedig egyre kevesebb energiát tudott felszívni, kisebb mennyiségben párolgott a víz, amiből kevesebb került a felhőkbe. Emellett az is problémát jelentett, hogy a maják nem rendelkeztek ama technológiai tudással, amellyel minden körülmények között fel tudták volna használni a vizet. (a maja vízgyűjtők és csatornák szárazságok idején nem tudták megőrizni a vizet.)

A régészek eddig számos elméletet fogalmaztak meg a klasszikus maja birodalom összeomlására vonatkozóan. A majáknak – akiknek leszármazottai a mai Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador és Honduras területén élnek – a klímaváltozásra gyakorolt hatásáról szóló teóriáját Jared Diamond a 2005-ben megjelentetett Collapse című munkájában népszerűsítette, de felmerült annak a lehetősége is, hogy a közép-amerikai civilizáció sorsát a túlnépesedés, a kereskedelmi útvonalak megváltozása és a parasztlázadások pecsételték meg.