Örök rejtély maradhat az első kínai császár sírja
2012. augusztus 21. 14:27
Agyaghadseregének egy részét már feltárták, sírjában azonban még nem jártak, pedig pontosan tudni, merre található. Csin Si Huang-ti csodás mauzóleumának megnyitása a kínai kormányon múlik, de a sír esetleges megbolygatása miatt addig várnak, míg meg nem születik egy olyan régészeti eljárás, amely a feltárás során nem okoz helyrehozhatatlan károkat benne.
Közép-Kínában, a Li-hegy gyomrában, több mint kétezer éve fekszik háborítatlanul Kína legendás uralkodója. Az ázsiai birodalom első császára, Csin Si Huang-ti i.e. 210. szeptember 10-én, hat rivális állam legyőzése és Kína egyesítése után hunyt el. Számos történelmi rejtély kering sírjával kapcsolatban, az viszont, hogy az emberek valaha betekinthetnek-e a mauzóleumba, nemcsak a kínai kormánytól függ, hanem a tudománytól is.
„Senki nem volt még abban a hegyben, ahol a császár nyugszik” – nyilatkozta Kristin Romey, a terrakotta hadseregről szóló New York-i kiállítás egyik kurátora. „Részben az idősek iránti tiszteletből, de azzal is magyarázható, hogy jelenleg senki nem rendelkezik olyan technológiával, amellyel be lehetne hatolni és fel lehetne tárni a sírt” – tette hozzá.
Csin Si Huang-ti i.e. 259-ben született, s a Kínát alkotó hat királyság egyikének, Csinnek volt az uralkodója. A királyságok több mint kétszáz éven át hadakoztak egymással, majd katonai erejének, pompás stratégiájának és a természeti katasztrófáknak is köszönhetően Csin Si Huang-ti leigázta őket, s egyből császárnak kiáltotta ki magát. Tudósok azóta is kutatják, hogy pontosan minek, milyen taktikának köszönhette Csin, hogy sikerült hat királyságot is meghódítania és egyben tartani.
Amikor elhunyt, holttestét a Kínában valaha épült legfényűzőbb sírba temették; a túlvilágra gazdag sírmellék segítette át, ugyanis az ókori kínaiak is hittek abban, hogy minden olyan tárgyat, amit az elhunyt mellé temetnek, azt földi pályafutása befejezése után is használni fogja. S mivel élő embereket mégse kaphatott Csin a túlvilági utazásra, alattvalói agyagból készült másolatokat készítettek Kína első császárának tiszteletére.
Az agyagsereget 1974-ben fedezték fel Hsziantól (Xian) 35 kilométerrel keletre kutat ásó parasztok. A leletet a modernkori régészet egyik legnagyobb szenzációjának tartják. Az első feltárást 1978 és 1984 között mindösszesen 6 hónapig végezték, amikor 1087 agyagszoborra leltek. A második feltárást 1985-ben indították, egy évig tartott, technikai okok miatt szüntették be. A helyszín 1987 decemberében felkerült az UNESCO világörökségi listájára, és Kína egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetességévé vált.
Eddig összesen kétezer agyagkatonát tártak fel, de becslések szerint összesen nyolcezer terrakotta harcost rejt még a föld. „Még több évszázadon át fognak ott ásni” – bocsátkozott jóslásokba Romey. A kutatók számára a legnagyobb talányt, magát a császár földi maradványait tartalmazó palota, azaz a központi sír jelenti. A döntés Peking kezében van, de a sír megnyitása legfőképp azon múlik, hogy van-e, vagy lesz-e a közeljövőben olyan régészeti eljárás, amellyel károkozás nélkül fel tudják tárni Csin Si Huang-ti sírját.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
