Már 44 ezer éve is ismerték a mérget
2012. augusztus 1. 14:39
A késő kőkor korábban kezdődhetett Afrikában, mint ahogyan azt eddig gondolták a kutatók – mintegy 20 ezer évvel. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató afrikaiak leleteinek újbóli megvizsgálása bebizonyította, hogy a fekete kontinensen maradt lakók sem voltak annyira fejletlenek, mint eddig vélték a tudósok.
Egy dél-afrikai barlang, a Border Cave (Határbarlang) leleteinek legújabb elemzése rámutatott, hogy lakói csontokat faragtak, gyöngyöket készítettek strucctojásból és mérget is használtak 44 ezer évvel ezelőtt. Ezeket a tárgyakat a busmanok szan kultúrájával hozták összefüggésbe, amelyről úgy vélték, hogy csupán 20 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki.
„Kutatásunk azt bizonyítja, hogy Dél-Afrikában a kései kőkorszak jóval hamarabb alakulhatott ki, mint azt korábban gondoltuk és előfordulhat, hogy ugyanabban az időben történt, mint amikor a modern ember Európába érkezett” – állítja Paola Villa, a University of Colorado Museum of Natural History kutatója.
Az afrikai késő kőkorszak egy időben zajlott az európai felső-paleolitikummal, amikor a modern ember az európai kontinensre vándorolt és találkozott a neandervölgyiekkel, mintegy 45 ezer évvel ezelőtt. „A két terület kultúrája és technológiája közötti eltérések igen jelentősek, mutatva a két régió lakóinak eltérő útválasztását, ami a technológia és a társadalom evolúciójában csapódott le” – mondta Villa.
A civilizáció nyomai Afrikában mintegy 80 ezer évre nyúlnak vissza, azonban ezek a leletek – főként a faragott csonteszközök – a régészek szerint 60 ezer évvel ezelőttről valók. Továbbá fontos megjegyeznünk, hogy semmit sem tudunk a Dél-Afrikában történt eseményekről a 40 és 20 ezer évvel ezelőtti intervallumban, ez a szakadék pedig igen megnehezíti a kutatást.
A kutatók a Dél-Afrika és Szváziföld területén lévő barlangok újraértékelése után arra a következtetésre jutottak, hogy a megtalált leletek sokkal idősebbek, mint azt korábban gondolták. A szakemberek találtak egy spirálmetszéssel díszített, vörös agyagból készült ásóbotot, amely legalább 35 ezer éves, s a korai eredmények alapján úgy tűnik, a szan kultúra tagjai arra használták, hogy gyökereket és termeszek lárváit piszkálják ki vele a föld alól. A kutatók egy méhviasz darabot is felfedeztek, amely valószínűleg ragasztóanyagként funkcionálhatott, például ezzel erősíthették a lándzsa- vagy nyílhegyeket a rudakhoz.
„Ezek az időpontok segítenek kitölteni az emberi civilizáció folytonos szakadékát” – mondta Lucinda Backwell, a dél-afrikai University of Witwatersrand paleoantropológusa. A barlangokban felfedezett régészeti leletek új datálásának és elemzésének eredményei arra engedett következtetni, hogy a dél-afrikai szan kultúra vadászó-gyűjtögető életmódot folytató tagjainak anyagi kultúrája a 44 ezer évvel ezelőtt élt közösség kultúrájának a része volt. Valószínűnek tűnik, hogy ezek az 50-60 ezer évvel ezelőtti technológiák Afrikában alakultak ki és csak később terjedhettek el Európában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
