Az amerikai őslakosok három ázsiai csoport leszármazottai

2012. július 12. 17:38 MTI

A nemzetközi kutatócsoport az amerikai őslakosok DNS-ében található változatokat tanulmányozva úgy találta, hogy miközben az őslakos népesség túlnyomó többsége az első migrációs hullám tagjainak leszármazottja, két további vándorlás genetikai hozzájárulása is fontos. A megállapítás vitát válthat ki a genetikusok, archeológusok és nyelvészek között, akik közül sokan amellett foglaltak eddig állást, hogy egyetlen ázsiai felmenőcsoport népesítette be Amerikát.

Az első csoport a jégkorszakban, 15 ezer évvel ezelőtt még meglévő, Ázsiát és Amerikát összekötő Bering-földnyelven át érkezett a földrészre. A második és a harmadik hullámban azonban csónakkal érkezhettek a vándorlók Amerikába, mert erre a időre már eltűnt az összekötő földnyelv - magyarázta Andres Ruiz-Linares, a University College London humángenetikusa, a tanulmány koordinátora. A második és a harmadik vándorlási hullám nyomai az eszkimó-aleut nyelvet beszélő sarkvidéki népességnél és a na-dene nyelvet beszélő kanadai chipeway őslakóknál figyelhetők meg.

A kutatócsoportban a világ minden részéből mintegy hatvan szakember elemezte az 52 őslakos amerikai és 17 szibériai csoporthoz tartozó több mint 500 egyén genetikai adatait. A hasonlóságok és különbségek keresése során összesen mintegy 350 ezer genetikai markert (egypontos nukleotid polimorfizmust, SNP-t) vizsgáltak meg. Az elemzést nehezítette, hogy 1492 után, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát, európai és afrikai bevándorlók is érkeztek, akikkel az őslakosok keveredtek.

A tanulmány genetikai adatokkal erősíti meg azt a korábbi elméletet, amelyet 1986-ban Joseph Greenberg nyelvész állított fel a nyelvi különbözőségek alapján, és amely szerint az amerikai őslakosoknak három bevándorlási hullámban kellett érkezniük. Felvetését széles körben bírálták, ám az új tanulmány most tudományos tényekre alapozva "utasítja vissza azt a teóriát, hogy valamennyi ma élő amerikai őslakos egyetlen vándorlási hullámból eredne".