Sokáig rejtély maradhat a szíriai Stonehenge

2012. június 26. 14:49

2009-ben Robert Mason (Royal Ontario Museum) éppen egy ősi kolostornál végzett feltárást, amikor rejtélyes sziklák egész sorára lett figyelmes: mészkövek, kőkörök és síroknak tűnő maradványok körvonalazódtak a szeme láttára. Mason múlt hét szerdán a Harvardi Semita Múzeumban tartott előadása során mesélt a felfedezéséről, ahol elmondta, hogy sokkal alaposabb kutatásokat kellene végezni a területen, a jelenlegi szír helyzet azonban ezt nem engedi meg – már ha egyáltalán valaha megengedi.

Az ott talált kőeszköz-maradványokon végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a sziklaformák sokkal idősebbek, mint a kolostor: a neolitikum korából, esetleg a korai bronzkorból valók, így akár 6-10 ezer évesek lehetnek. Mason ezenkívül cserény-szerű, gazellák vagy más vadállatok becserkészésére szolgáló csapdákat is talált; a terület egyébként ma már sivatagos, de ezer éve sokkal zöldebb lehetett.

Mason szerint figyelemreméltó, hogy a területen nincs semmiféle jel a természetes környezetre. „Úgy néz ki, mint egy táj, ahol a holtak, nem pedig az élők éltek” – közölte. „Sok munka vár még ránk, nem tudom, hogy ez egyáltalán be fog-e indulni” – tette hozzá lemondóan. 2010-ben Mason még úgy fogalmazott, hogy megtalálta a Salisbury-alföld szíriai megfelelőjét, azt a helyet, ahol ma a Stonehenge áll, ezért a maradványokat el is nevezte a szír Stonehenge-nek.

A szakértő beszélt magáról Deir Mar Musa-i kolostorról is. Az építményt a 4. század végén, esetleg az 5. század elején kezdték építeni, s egészen az 1800-as évekig használták, a földrengések miatt azonban többször átépítették; legutóbb a nyolcvanas és a kilencvenes években esett át „generáljavításon”. A Damaszkusztól 75 kilométerre lévő kolostor mérete ma már egy modern épülettel kel versenyre.

A kolostor – amelyre Mason római őrtornyok keresése közben akadt – több freskót is megőrzött: vallási jelenetek, női szentek és ítélet napi képek köszönnek vissza ránk. Mason kis barlangokat is talált, ahol feltételezése szerint a helyi szerzetesek üthettek tanyát. A kutató reményei szerint mihamarabb visszatér a helyszínre, hogy megkezdje a kolostor főoltárja alatti terület feltárását, ahol állítólag földalatti sírok húzódhatnak.