Ószláv kincsekre bukkantak a Tengermelléken

2012. június 21. 09:37 MTI

A fúvókát májusban, míg a szobrot még januárban találták a sziget Wolin nevű városában épülő kikötőjében a Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) régészei - adta hírül a PAP lengyel hírügynökség. Az egy méter magas faszobor nagyon ritka darabnak számíthat, ha a régészek feltételezései bebizonyosodnak, és kiderül, hogy valamikor megmunkált arcmása is volt, amely az évszázadok folyamán elkopott.

A másik műkincs egy 3,5 centiméter hosszú, igényesen díszített szarutárgy: feltehetően hangszerfúvóka. Wojciech Filipowiak régész elmondása szerint rendkívül míves, jellegzetes ószláv faragású eszköz, amelyet körkörösen pogány istenek képmásaira emlékeztető tizenkét stilizált arcmással díszítettek. A kutató szerint a még nem egyértelműen azonosított használati tárgy gazdag ornamentikája széles körű jelképes és vallási értelmezési lehetőségeket nyújt.

A jelenlegi régészeti kutatások során csaknem 70 centiméterrel a tengerszint alatt fakonstrukciókat is feltártak, amelyek valószínűleg a partfal erősítései vagy a kunyhók maradványai és a védőpalánk részei. Ezen kívül edények és a kézművesek által használt tárgyak is előkerültek itt.

Wolin a kora középkorban Észak-Európa legnagyobb és legtehetősebb városai közé tartozott, amit a XIX. század óta itt feltárt műemlékek gazdagsága és a számos szaru- és borostyáneszköz jelenléte is bizonyít. Becslések szerint a városnak több ezer lakója is lehetett, akik elsősorban kereskedésből éltek. Ez utóbbira utalnak a szigeten talált skandináv, nyugat-európai, bizánci, sőt észak-afrikai tárgyak.

A városról a skandináv sagákban és több krónikában is fennmaradtak jelzések. A gazdag Wolinról mintázták valószínűleg a bűneiért megbüntetett és a tenger által elnyelt Wineta város legendáját, más források szerint ez lehetett a XIII. században körülírt Jomsborg, amelyet állítólag I. Harald dán király alapított.