Antik arany és ezüst ékszereket tártak fel Izraelben

2012. május 23. 09:55 MTI

A város már a korai és a középső bronzkorban is jelentős, erődített település volt, amelyet a történetírás két híres csata színhelyeként említ: III. Thotmesz egyiptomi fáraó itt aratott i.e. 1456-ban döntő győzelmet Szíria és Palesztína szövetségesei fölött. A másik híres ütközet a i.e. 7. században zajlott, amikor Júdea királya, Jósiás szembeszállt II. Nékó fáraóval. A csatát, amelyben Jósiás is elesett, az egyiptomiak nyerték. Júdea pedig egy időre Egyiptom vazallusa lett.

A i.e. 1100-ból származó kerámiaedényt a Tel-Avivi Egyetem és a George Washington Egyetem régészei Megiddó északi részén, egy lakóház feltárása során találták, ám a legutóbbi időkig nem foglalkoztak a lelettel, a tartalmát molekuláris vegyelemzésnek akarták alávetni. Amikor végül kimosták az edényt betöltő földet, a sárral együtt ékszerek - gyűrűk, fülbevalók, gyöngyök - kerültek elő - olvasható a Tel-Avivi Egyetem honlapján.

Az ékszerek, amelyeket textíliába csavartak be, jó állapotban vészelték át az elmúlt több mint három évezredet. Iszrael Finkelstein, a Tel-Avivi Egyetem professzora nem tartja a kerámiaedényt az ékszerek "szokásos" tárolási helyének, véleménye szerint egykori tulajdonosai elrejtették kincseiket, amelyekért valamilyen okból nem tudtak visszatérni.

David Ussziskin, a Tel-Avivi Egyetem professor emeritusa szerint egy kánaánita asszonyé lehettek az ékszerek, erre utalnak a holdsarló alakú fülbevalók. Ami szokatlan, az a rengeteg aranytárgy, valamint a vörös kalcedonból készített gyöngyök, utóbbiak inkább egyiptomi eredetre utalnak. A legérdekesebb leletnek a szakemberek egy arany fülbevalót tartanak, amelyet kőszáli kecskék díszítenek.

A régészek reményei szerint a textilek, valamint az ékszerek vegyelemzése során többet megtudhatnak a kincs eredetéről. Amennyiben az ékszerek tiszta aranyból készültek, s nem vegyítették ezüsttel, a díszek Egyiptomból származhatnak, ahol kevés volt az ezüst, viszont bővelkedtek aranyban.