Állatmúmiák kerültek elő Egyiptomból
2012. február 16. 11:40 Live Science
Állatmúmiák és egy rejtélyes szobor is megtalálható azon leletek között, amelyeket a nagy isten teraszának nevezett szent helyen találtak Egyiptomban.
A különleges, fából készült szobor Egyiptom legendás női fáraóját, Hatsepszutot ábrázolja, aki 3500 éve állt az ókori birodalom élén. Érdekesség, hogy őt szinte kizárólag férfialakban örökítették meg, ezen a szobron azonban kecses női alakjával tűnik ki.
A leleteket még a tavalyi nyári ásatási szezon során találták meg – jelentette be Mary-Ann Pouls Wegner, a Torontói Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a feltárt régészeti terület, Abidosz szent helyként van számon tartva Egyiptomban.
Tény, hogy Egyiptom legkorábbi uralkodói Abidoszt választották temetkezési helyként, mivel az ókoriak úgy hitték, hogy Osirist, az alvilág istenét is itt temették el. Osirisnak templomot is szenteltek a területen, az őt ábrázoló képet pedig onnan a feltételezett sírjához vitték, ahol a szeánsz ideje alatt gondosan őrizték.
A körmenet nagy népszerűségnek örvendett mind a királyi család tagjai mind pedig az átlag egyiptomiak körében. Az útvonal mellett kápolnákat húztak fel az esemény tiszteletére – s tették mindezt annak ellenére, hogy halálbüntetést is kiszabtak, ha az épületek 'belelógtak' az útvonalba. Egy ilyen kápolnát is sikerült feltárni a kutatóknak, akik 3600 évesre datálták az építményt.
A terület nyugati oldalán egy három teremből álló épület maradványa is előkerült, amelyet a feliratokból ítélve a 3200 éve uralkodó I. Szetinek építettek. Itt 83, kétezer éves állat múmiájára bukkantak; legtöbbjük kutyáé, de van köztük két macska, bárányok és kecskék is. A kutatócsapat szerint a feláldozott állatok egy olyan, még fel nem fedezett sírból származhattak, amely időben megelőzi a templomszerű építményt.
A kutyák jelenléte a sakálisten, Upuaut bálványozásával magyarázható, akinek abidoszi körmenete korábbra keltezhető Osirisénál. A kutyákat valószínűleg Upuautnak áldozhatták fel, s mint kiderült, volt olyan négylábú, amelyet meggyógyítottak, mielőtt leölték volna.
Legalább ilyen érdekes az a 65 centiméter hosszú faszobor, amelyen jól kivehető a fáraóknál jól megszokott fejdísz is. „Nagyon kevés fából készült királyi szoborról van tudomásunk” – mondta el Pouls Wegne, aki szerint valószínű, hogy a női fáraó, Hatsepszut atipikus ábrázolásával van dolgunk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
