Visszakapták a csehek Mendel kéziratát Németországtól

2012. február 12. 10:05 MTI

A későbbi genetikai kutatásokat megalapozó műben az Ágoston-rendi szerzetes Mendel a növények tulajdonságainak átöröklésével kapcsolatos megfigyeléseit és kutatási eredményeit összegezte. A kézirat visszatérését hosszas vita előzte meg Mendel leszármazottai, az Ágoston-rend, valamint az osztrák, a cseh és a német hatóságok között.

Mielőtt a brnói Mendel Múzeumban elhelyeznék, az értékes kéziratot Karel Schwarzenberg külügyminiszter bemutatta a sajtónak Prágában. "Ez egy alapvető fontosságú tudományos munka. (Mendel) valóban kora legjelentősebb tudósainak egyike volt. Ha a mai DNS-sel kapcsolatos kutatásokat nézzük, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ő volt ennek a tudományágnak a dédapja" - mondta Schwarzenberg.

Mendel (1822-1884) Brnóban született, német nyelvű családban. Élete túlnyomó részét egy ottani rendházban töltötte. A kolostorkertben lévő növények - főként a borsó - keresztezésével kísérletezve fedezte fel az öröklődés később róla elnevezett törvényeit, a Mendel-szabályokat.

Amikor 1953-ban az akkori csehszlovák kommunista rendszer megszüntette a brnói monostort, a legértékesebb dokumentumait titokban elrejtették az Ágoston-rend tagjai. Az 1980-as évek második felében a Mendel-kéziratot átmenetileg a rend bécsi központjában helyezték el, ahonnan azzal a céllal szállították tovább Németországba, hogy egy fakszimilét készítsenek róla.

Németországban a Mendel-család birtokába került amellyel a brnói Ágoston-rendiek sikertelenül folytattak tárgyalásokat egészen 2010-ig. Miután egy vizsgálat igazolta, hogy a kézirat a brnói monostort illeti meg, a cseh külügyminisztérium közbenjárt az ügyben. Ekkor Németország felhagyott erőfeszítéseivel, hogy a német örökség részének nyilvánítsa a kéziratot, így az végül visszakerülhetett a Cseh Köztársaságba.

A Mendel Múzeum, ahol elhelyezik a kéziratot, a brnói Ágoston-rendi apátság területén található, ahol Mendel élt és híres borsókísérletei végezte. Mint Ondrej Dostal múzeumigazgató elmondta, arról még nem döntöttek, hogy a kéziratritkaságot milyen gyakran és mennyi időre teszik elérhetővé a nagyközönség számára.