Jövőre feltárulhat a nagy piramis ajtaja

2011. december 27. 13:18 Discovery News

Közel két évtizednyi sikertelen próbálkozás után a kutatók jövőre végre megtudhatják, mi is rejlik az Egyiptom szívében álló piramis titkos ajtaja mögött, igaz, több kérdésre – a 4500 éves fáraómauzóleumba indított robotnak köszönhetően – még idén új ötletek születhetnek.

Az egyiptomi zavargások miatt a titokzatos ajtó mögötti első képek elkészülte után szakadt meg a projekt. „A többi kutatáshoz hasonlóan újból lehetővé kellett tennünk a folytatást. Várjuk a különböző hatóságok hivatalos jóváhagyásait” – mondta Shaun Whitehead projektvezető. „Folytatni akarjuk, amit elkezdtünk. Nincs kétségem afelől, hogy áttörést érhetünk el 2012-ben” – tette hozzá.

A Kheopsz, más néven Hufu fáraó által épített Nagy Piramis az ókori világ utolsó csodája. A gízai fennsíkon fekvő három piramis közül a maga 146 méteres magasságával ez a leghatalmasabb. A Kairó külvárosában fekvő építményről már régóta híresztelik, hogy van egy titkos kamrája, amelyhez rejtett átjárók vezetnek. A régészeket már 1872-es felfedezésük óta izgalomban tartja a piramis mélyén fekvő négy szűk akna célja. A felső két akna, amelyek a Királyi Kamrából indulnak ki, a szabad levegőre vezetnek, de az alsó kettő – egyik az északi, másik a déli oldalon – az ún. Királynő Kamrájából eredve eltűnnek a piramis mélyén, s a kutatóknak egyelőre ötletük sincs, hogy hova vezethetnek.

Sokan úgy vélik, hogy a rituális átjárók a fáraó halott lelkének készültek, hogy eljuthasson a túlvilágra. Ezek a 20 centiméter széles, négyzet alakú aknák egészen 1993-ig felderítetlenek maradtak, mikor egy német mérnök, Rudolf Gantenbrink robotot küldött a déli aknába. 65 méternyi egyenletes emelkedés után a piramis közepén a robotot valami megállásra késztette. Ez a titokzatos tárgy egy két rézcsappal díszített mészkőfödém volt.

Kilenc évvel később a déli aknát élő televíziós közvetítés közben tárták fel. A világ lélegzetvisszafojtva figyelte, ahogy a robot egy kamerát dug át a mészkőajtón fúrt lyukon keresztül. Azonban a kutatók egy újabb ajtóba botlottak. A következő napon a robotot az északi aknába küldték, majd 65 méter és számtalan éles kanyar után a szerkezet egy másik mészkőlemezbe ütközött; a Gantenbrink ajtóhoz hasonlóan ezt is két rézcsap díszítette.

A jelenlegi Dzsedi projekt – nevét arról a mágusról kapta, akivel Kheopsz a piramis elrendezéséről konzultált – tovább jutott, mint korábban bárki. A projekt a déli tengely feltárásával kezdődött, amely a Gantenbrink ajtóval ért véget. A Rob Richardson (Leeds Egyetem) által tervezett robot képes volt az akna falainak belsején mászni, miközben egy olyan speciális kamerát vitt magával, amelynek segítségével a kanyarokat is jót láthatták. A korábbi expedíciókkal eltérően, ahol a kamera csak előre tudott nézni, a csuklós kamera elég kicsi volt ahhoz, hogy illeszkedjen az alagút végében fekvő ajtón fúrt lyukhoz.

Egyes tudósok szerint a kamara által felfedezett, piros festékkel írt 4500 éves hieroglifák olyan hieratikus számszerű jelek, amelyek az akna hosszára utalnak, bár ezt az elméletet még nem erősítették meg. A Dzsedi csapatnak sikerült tüzetesen megvizsgálnia a kamra végén fekvő, ajtóba ágyazott két rézcsapot is; a képek azt mutatták, hogy a csapok valószínűleg díszítő elemként funkcionáltak.

Whitehead bízik abban, hogy az engedélyek kézhezvétele után a robot megoldja a piramis rejtélyét. „A terv ugyanaz, mint ami eddig is volt: teljes hosszában feltérképezzük a Királynő Kamrájából eredő aknákat, és benézünk a mészkőajtók mögé” – mondta a kutatásvezető. „De ha nem is tudnánk a kövek mögé bekukkantani, az aknák pontos feltérképezése és az egyedülálló régészeti lelet céljának meghatározása is hatalmas eredmény lenne” – tette hozzá.