Elnyelheti a föld Aphrodité templomát

2011. november 23. 09:05

A templom kétszáz évvel idősebb a Parthenonnál, s eredetileg Aphroditénak (Vénusz) épült az i.e. 6. században. Szerencsére több elemét sikerült megmenteni, ezek ma a város régészeti múzeumában tekinthetők meg. A templom alapjai azonban már elvesztek, néhány oszlop pedig olyan magas, hogy azt egyetlen kiállítótér sem képes befogadni – így nem maradt más megoldás, mint az eredeti helyszínen történő megőrzés. Csakhogy az örökségvédők számításait a városfejlesztők keresztbe húzhatják.

A templomot 1936-ban tárták fel, miután a náci invázió és a nyomában járó pusztulás illetve a későbbi városfejlesztési tervek gyakorlatilag letörölték a térképről. Az ásatások 2000-ben folytatódtak, amely során megtalálták a templom szobrait s néhány további épületrészt.

A templom nem csak a görögök számára fontos, az egyben a világ kulturális öröksége is. Nincs mindenki azonban ezen a véleményen: ugyanis ha a görög Központi Régészeti Tanács nem tudja kisajátítani a területet, a templom örökre elvész. „A templom építészeti és művészeti értéke hatalmas. Meg kell őrizni a görög kultúra részeként, ahogyan azt a kormány is felismerte. A kulturális büszkeséget és történelmet a helyén kell kezelni. Ráadásul csak a leletek harmadát sikerült eddig felszínre hozni” – jelentették ki a Vénusz-projekt munkatársai.

A várost i.e. 315-ben alapította Kasszandrosz makedón uralkodó, aki feleségéről – Nagy Sándor húgáról –, Thesszalonikéről nevezte el. I.e. 168-ban a Római Birodalom része lett, a Keletrómai Birodalom alatt pedig a második legfontosabb várossá emelkedett Bizánc után. Később szlávok, majd arabok hajtották uralmuk alá. Thesszaloniké 1204-ben ismét Bizánc része lett, amikor a keresztesek elfoglalták a várost. 1430-ban II. Murád szultán hódította meg, ezzel a város az Oszmán Birodalomba tagozódott be. Szalonikit a Harmadik Birodalom 1941. április 9-én foglalta el, és egészen 1944. október 30-ig megszállás alatt tartotta.