Nem Hastingsnél lehetett a normann invázió legendás csatája

2011. november 14. 08:44

Nagy-Britannia történetének legjelentősebb csatája kétségkívül az 1066-os hastingsi ütközet – amelyet hosszú ideig a néhány kilométerrel északabbra lévő tengerparti város, Sussex környékére helyeztek – volt, amely végül elindította a normann hódítást Angliában.

A brit iskolákban több évtizedeken át tanították, hogyan ölte meg a szemébe lőtt normann nyíl Anglia királyát, Haroldot azon a helyen, amely évente látogatók ezreit vonzza egy könnyed sétára. Most azonban a történelemkönyveket is átírná az az állítás, mely szerint a véres találkozás Harold és Hódító Vilmos seregei között egyáltalán nem ott történt meg.

Az új nézet Nick Austin történésztől származik, aki közel 24 éve próbálja meg kihámozni az információkat a középkori dokumentumokból és a szigetország földbirtokiratait tartalmazó Domesday Bookból, azaz az Utolsó ítélet könyvéből. Austin szerint a csatát az eddig ismert helyszíntől három kilométerrel délre, Crowhurst közelében vívták, azon a helyen, amit a normannok Herstének hívtak. Ez a hely a Harold király tulajdonában lévő Crowhurst uradalomban feküdt, amelyet a normannok elpusztítottak a nagy összeütközés előtt.

A normann invázió titkai című 248 oldalas művében Austin rámutat, hogy milyen földrajzi utalások vannak a Bayeuxi faliszőnyegen; ez a csatát pontosan Crowhurst körüli mezőkre helyezi. Azt az állítást, amely szerint a normannok a csatát Hastings közelében vívták, nem tudja alátámasztani semmilyen tárgyi bizonyíték, régészeti lelet vagy korabeli irat. A megfelelő hely egy Crowhurst uradalomban lévő épület, amelyet a falikárpit közvetlenül is megmutat.

Austin felülvizsgálta a csata 12. századi krónikáját, amely alátámasztotta, hogy következtetése helyes volt. Azt állítja, a krónikában a szerzetesek beismerik döntésüket, hogy az apátságukat a csatatértől távolabb építik fel, mert az eredeti helyszín nem megfelelő egy ilyen rangú normann építménynek.

Austin szerint a Domesday Book számítógépes elemzése, az apátság és a Crowhursti földek minőségének vizsgálata rámutat arra, hogy a pusztító konfliktus helyén viszonylag sok értékes leletanyag maradt fenn. „A csata helyén, ahol az apátság felépült, hozzávetőlegesen 48 fontnyi érték őrződött meg 1066 előttről, 30 fontnyi az 1066-os évből, illetve az utolsó ítélet könyvének írása körüli (1085-1086) időkből 40 font 5 shillingnyi. Ez nem történhetett volna meg azon a helyen, ahol a normannok harcoltak, mivel mindent elpusztítottak volna.”

A brit örökségvédelem 2011. október 8-i nyilatkozata szerint elgondolkodtatóak a történész állításai. „Ez egy érdekes elmélet, amely fontos kérdéseket vet fel a középkori források értelmezéséről. De mindent összevetve nincs sok okunk azt feltételezni, hogy a csata máshol zajlott le” – mondta Roy Porter, a hivatal déli területi kellékeinek kurátora.

„Az elmélet bizonyításának kulcsa, hogy kiderítsük: a két lehetséges helyszín közül melyik volt a valódi, maga a rossz helyen felépített, domboldali fekvésű apátság. A szerzeteseknek életükben sok gyakorlati nehézséggel kellett szembenézniük lakóhelyükön. Például a teraszos építkezés miatt nehéz volt elérniük a folyóvizet. Az apátság alapítási elméleteinek meg kell magyarázniuk, hogy miért a nem könnyen megközelíthető és nehéz életkörülményeket biztosító helyet választották.”

Hozzátette: „Intézményünk rendkívül komolyan veszi feladatát és egyben felelősségét, hogy bemutassa a látogatóknak a helyszínekkel kapcsolatos pontos és hiteles információkat, a rendelkezésre álló történelmi és régészeti bizonyítékokat.”