Történelem a kutatók éjszakáján

2011. szeptember 21. 15:19

A Kutatók éjszakáját (Researchers' Night) az Európai Bizottság kezdeményezésére és támogatásával 2005 óta rendezik meg Európa-szerte minden év szeptemberének negyedik péntekén. A népszerű tudományos fesztivál célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, bemutassa a tudósok érdekes, izgalmas életét, és ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani. A hazai rendezvénysorozatot a Tempus Közalapítvány szervezi, az idén másodízben a kutatási közalapítvány az esemény társszervezője.

Debrecenben bemutatkozik a magfizikus mint modern alkimista, Sopronban az érdeklődők kiszámolhatják az ökológiai lábnyomukat, Egerben pedig kiderül, hogy megszerethetők-e a denevérek. Martonvásáron a szervezők megmutatják, hogy melyik kukorica tartalmazza a boldogság vitaminját, Szegeden pedig a résztvevők közül bárki komoly meteorológussá válhat egy éjszakára. A fővárosban - miként a több vidéki városban - égi sétára várják a látogatókat. Budapesten a központi rendezvényeknek a Gödör Klub ad otthont, ahol egyebek közt bemutatják, hogy a sci-fi irodalom miként inspirálja a tudományt. A Semmelweis Egyetem komplett baleseti helyszínnel települ ki a klubba.

A régészet titkaiba vezetik be az érdeklődőket az Aquincumi Múzeum előadásai és interaktív programjai pénteken a Kutatók éjszakáján Budapesten. Az érdeklődők megtudhatják, hogyan lesz valakiből régész, milyen tanulmányokat kell hozzá folytatni, hogyan zajlik és mi minden kell egy ásatáshoz Magyarországon, milyen felszerelésekkel és módszerekkel dolgoznak, hogyan döntik el, hol fognak ásni. A látogatók az interaktív bemutatóval egybekötött előadásokon megismerkedhetnek a régészek munkájával, képet kaphatnak arról is, hogy a feltárás után hová kerülnek a leletek, kik dolgoznak velük a továbbiakban, melyek a restaurálás technikái és menete. Bemutató tart a 3D lézerszkennelési technológia széleskörű felhasználásával, valamint térinformatikai rendszerek fejlesztésével foglalkozó cég is, majd górcső alá kerülnek a római kor kerámialeletei, de természetesen más korszakokból is kap ízelítőt a hallgatóság.

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében a Kutatók Éjszakájának ezévi programjait úgy állították össze, hogy az érdeklődők a régészetnek egy kevésbé megszokott, új képével találkozzanak. A föld fölé emelkedve a repülőgépről készített fényképeken jól láthatók az egykori építmények lenyomatai (Bödőcs András). Ha az ékszereket vagy csonteszközöket a mikroszkóp alá helyezzük, akkor az így kivehető nyomok alapján meghatározható, hogyan és milyen eszközökkel készítették a tárgyat és mire használták (Horváth Eszter, Tóth Zsuzsanna). Ha szakértő kezébe kerülnek az állatcsontok, meghatározásukkal az ember és az állat évezredes, bonyolult kapcsolatrendszerét ismerhetjük meg (Csippán Péter). A kísérleti régészet a megtalált leletekből rekonstruálja, hogyan pattintották a kőeszközöket (Mester Zsolt), készítették és használták a bronzkori fegyvereket (Szabó Gábor). Ugyanakkor régészeti módszerekkel tudjuk pl. a török kor „átlagemberének” — azaz akiről nem szólnak az írott források — életét is megismerni (Kolláth Ágnes)." A bemutatókat, kísérleteket és előadásokat az Intézet előtt kötetlenebb programok egészítik ki, melyeken minden arra járó regisztráció nélkül is részt vehet. Így lesz pl. régészeti témájú aszfaltrajzolás és akadályverseny, információs pult a képzésekről és az előkészítőről, de találkozhatnak korhű ruhákba öltözött régészhallgatókkal is.

Papírrestaurálás, kamarakoncert, aranymosás és cseréptöredékek "feltárása" is várja az érdeklődőket a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. Fügedi Ubul "Kőország" anyagainak segítségével mutatja meg az érdeklődőknek egyebek mellett azt, hogy melyik fém miért és hogyan ülepszik. A vállalkozó kedvűek nemesfémet moshatnak, "ki mit mosott, haza is viheti". Zádor Judit régész a régészet eszközeit és a kormeghatározás technikáit ismerteti meg a közönséggel és segít a cseréptöredékek "feltárásában". A feltárt és más edénytöredékek helyreállítását Nober Noémi restaurátor vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők, a papírrestaurálás titkaiba Fodor Éva papírrestaurátor vezeti be a közönséget. A merített papírokkal Vincze László, a hieroglif írással Győry Hedvig ismerteti meg a résztvevőket. A programok között szerepel a JELEN Teátrum előadása, ahol a kis Csenge tudományos párbajban mérkőzik meg a záptojásszagú fekete mágussal.

Lator László irodalomtörténész, Mérő László matematikus és Vekerdy Tamás pszichológus irodalmi-tudományos beszélgetésre invitálja az érdeklődőket, akik a könyvtárban megtekinthetik a Vizsolyi Bibliát is. A Műegyetemi Zenekar kamarakoncertjének érdekes momentuma, hogy a zenészek elmondják, kik is ők valójában. A koncert szünetében Nagy Attila Balázs akusztikai bemutatót tart. Nemes Csaba filmvetítéssel egybekötött előadása mellett pszichoszínház, népi játékok készítése, pszichológiai és nyelvi játékok, rímfaragás, képzőművészeti előadás, montázs és kaleidoszkóp készítése is színesíti a programokat.

Vártörténeti séta, előadások, tárlatvezetések és távcsöves bemutató is várja az érdeklődőket a budai Vár területén és a Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) a Kutatók éjszakáján pénteken. A Festett képek a városról, 18-20. századi látképek Pest - Budáról, Budapestről című tárlatot Aczél Eszter, a Paloták, kolostorok, falvak - Gerevich László (1911-1997) középkori kutatásai című kiállítást Magyar Károly vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők. A Vártörténeti séta résztvevői a budai Vár déli területét járják végig, és vizsgálódhatnak hadtörténelmi, művészeti, építészeti és kultúrtörténeti szempontok alapján. A sétán fény derül arra, hogy hol törtek be először 1849. május 21-én a Honvédsereg katonái a Vár területére, milyen hányattatott sorsa volt a Görgei-szobornak, hová szánták eredetileg a Savoyai-szobrot, mi a különbség a rondella és a bástya között, valamint mi a közös a főzésben és a háborúban. A 60 perces sétát Németh Csaba múzeumpedagógus vezeti.

Csabai István Az Univerzum 3D térképe, Végh András a Mátyás - király és csillagász, Klaniczay Gábor A közellenség fikciója - bűnbakok és boszorkányok a késő középkori és kora újkori Európában, Bakó Tihamér A trauma fogságába zárva, Babarczy Eszter Sherlock Holmes és a halottak címmel tart előadást. "Ifjúliszt" - A hangszer nélküli zongorazseni címmel Horkay Barnabás táncelőadását láthatja a közönség, a kisebbek csokiért vetélkedhetnek és távcsöves bemutatón vehetnek részt, míg Kereszturi Ákos geológus és Sik András geográfus a Szerinted van élet a Marson? kérdésre várják a választ a közönségtől.

A borkultúráról, a regölyi halomsír feltárásáról és a büntetések történetéről is hallhatnak előadásokat a látogatók pénteken a PTE szekszárdi karán, amely első ízben kapcsolódik a Kutatók éjszakája programjaihoz. Az Illyés Gyula Kar pénteken hét előadást kínál az érdeklődőknek a számítástechnikától a médiatudományon, a borturizmuson át a régészetig terjedő témákban. Az előadásokon előzetes regisztráció után lehet részt venni.

Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár a büntetések történetébe nyújt bepillantást egyes hazai büntetési formák vizuális és szóbeli felidézésével, a program interaktivitásáról a szekszárdi rendőrkapitányság helyszínelői gondoskodnak a nyomozást segítő mai technikák, eszközök bemutatásával. Szabó Géza, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régésze az idén nyáron Regölyben feltárt szkítakori, mintegy 2600 éves halomsír feltárásáról ad számot. Az előadó a hallgatóságot kalandos tér-idő utazásra hívja azzal, hogy az ásatás megfigyelései alapján a különleges tárgyak, szokások párhuzamait keresik; az előadást a PixelTv online adásban közvetíti. A borászat gazdasági, turisztikai hátterével, a kulturált borfogyasztási szokásokkal ismerteti meg az érdeklődőket a Borkultúra Szabadegyetemen Máté Andrea, a kar turisztikai intézetének adjunktusa. A programot borkóstolás kíséri, egy fehér, egy vörös és egy rozé bor ízleléséhez Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere ad szakmai útmutatót.

Kutatók éjszakája