Tarquinia történelme a régészet tükrében

2011. szeptember 19. 12:12 MTI

A kiállítást Huszár Andrea Magdolna szobrászművész rendezte. Az október 22-ig látogatható tárlatot Salvatore Ettore, az Olasz Kultúrintézet igazgatója, valamint Zsidi Paula, az Aquincumi Múzeum igazgatója, a Budapesti Történelmi Múzeum főigazgató-helyettese nyitja meg.

"Hat évvel ezelőtt, 2005-ben került sor az olasz fővárosban a Római Magyar Akadémia szervezésében az aquincumi régészeti feltárásokat bemutató tablókiállításra, majd Tarquiniában és több más helyszínen is bemutatták. A vándorkiállítást Padányi Mónika Tarquiniában élő magyar táncművész gondozta, ő segítette a különböző helyszíneken való bemutatását. Tavaly a Nyitott kapuk Tarquiniában program keretében mutatták be a tarquiniai régészeti feltárásokról készült kiállítást, amely ismét felkeltette Padányi Mónika figyelmét, így felajánlotta, hogy az anyagot a korábbi aquincumi kiállítás viszonzásaként bemutatják a budapesti Olasz Kultúrintézetben" - idézte fel az előzményeket Zsidi Paula.

Tájékoztatása szerint, míg az aquincumi kiállítás csupán a római kort mutatta be, a tarquiniai tárlatnak szélesebb a tematikája. A háromtucatnyi tablóból álló anyag a római kor mellett az azt megelőző etruszk, valamint a középkori régészeti leleteket is ismerteti.

"Ezeket a feltárásokat több egyetem - a Torinói, Milánói, Perugiai, Római, illetve a Tokiói Egyetem végezte 1969-től napjainkig. A tablókon az ismertetőszöveg mellett igen látványos illusztrációk, valamint fotók láthatók, amelyek a hagyományos régészeti módszerekkel és a legújabb lelőhely-felderítési eljárásokkal, így a georadarral végzett kutatások eredményeit ismertetik. A kiállításon láthatók még helyi kortárs művészek (Massimo Bordo, Paolo De Alexandris, Marco Ferri, Marco Vallesi) által készített etruszk vázák másolatai, valamint ékszerek és kisplasztikák" - összegezte Zsidi Paula.

A Lazio tartományban lévő Tarquinia a hajdan virágzó etruszk városállam Tarchnal (római nevén Tarquinii) romjaira épült. A települést az ősi Itália legtitokzatosabb népe alapította, névadója Tarchon legendás etruszk hős volt, aki a 12 önálló városállamot szövetségbe fogta, s leszármazottai voltak az ókori Róma (etruszk nevén Ruma) első királyai is. Az i.e. 6-4. századból származnak a freskókkal díszített híres etruszk sírkamrái (Necropoli etrusca), az i.e. 5-4. századból városfalmaradványai.

A város az i.e. 3 . században római fennhatóság alá került. I.e. 181-ben kikötőjében, Graviscaeben (ma Porto Clementino) római coloniát létesítettek. Az i.sz. 5. századtól püspöki székhely. A langobard (6. század), majd a szaracén (8. század) támadások után a város elnéptelenedett, a középkorban Corneto néven alapították újra, s az elnevezés 1922-ig maradt fenn.