Datálható lett a selyem
2011. szeptember 19. 11:02
Keltezhetőek lettek a selyemtárgyak: a Smithsonian kutatóinak új eljárása révén már kisebb mintákból is meghatározható lett a finom kelmék kora.
A Smithsonian Múzeum Állagmegóvási Intézetének kutatói kifejlesztettek egy technikát, amelynek segítségével keltezhetik a selymet. Az új eljárás az egyes aminosavak arányának változása alapján datálja a nemes anyagból készült tárgyakat.
Az élő szervezetben L aminosavak vannak, amelyek a halál beállta után fokozatosan átalakulnak D aminosavakká: a kutatók a két típus arányának változása alapján következtethetnek a lelet korára. A kutatók ezért szálakat vettek különböző korú, már korábban is keltezett selyemtárgyakból, hogy a minták alapján a datálás során használható táblázatot készítsenek az L és D aminosavak arányáról.
A minták több történelmi ereklyéből származnak: egy kínai szövetből a hadakozó fejedelemségek korszakából (i. e. 475-221), egy selyemtapétából a Fontainebleau-sorozatból (1540-es évek), egy isztambuli török selyemmintából (1551-1599), egy férfikabátból (1740 körül), végezetül a mexikói háború egyik zászlajából (1845-1846).
Az új technika pusztán 20 percet vesz igénybe, és csak 100 mikrogramm selyemszálat kell feláldozni az anyagból, sokkal kevesebbet, mint más kormeghatározási eljárások esetében. Ellenőrzött körülmények között a dekompozíciós folyamat egyenletes, ezért például a múzeumi tárgyak esetében megbízhatóbb a módszer.
A törvényszéki szakértők és a régészek évtizedek óta használják az eljárást a csontok, kagylók, fogak keltezésére, ám a módszer sokáig alkalmazhatatlan volt a selyemre, mert finom kelmékből kinyerhetetlen mennyiségű mintára lett volna szükség a datáláshoz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
