Szeptemberben nyílik a budapesti Aranymúzeum

2011. augusztus 11. 08:10 MTI

Az eredeti tervek szerint 2010 őszén-decemberében nyílt volna meg az Aranymúzeum, de a magyar építőipar állapota sajnos a beruházás alakulásában is tükröződik - jegyezte meg az MTI-nek adott interjújában Zelnik István. A műgyűjtő-múzeumalapító elmondása szerint mostanra az épület gyakorlatilag elkészült, így rövidesen megkezdődhet a kiállítások installálása is, a nyitást pedig szeptember közepére, legkésőbb végére tervezik.

Mint az egykori diplomata hangsúlyozta, az új múzeum teljes egészében az 50-60 ezer műtárgyat számláló Zelnik-gyűjteményre épül. A kollekcióban mintegy 3500 arany és ezüst ötvösmunka található, ezek mellett 5-6 ezer porcelán, 10 ezer fajansz- és agyagtárgy, sok száz elefántcsontból készült műalkotás, de 10 ezres nagyságú a különböző anyagokból készült gyöngyök kollekciója is. A tulajdonos külön kiemelte burmai ezüstgyűjteményét, khmer kőgyűjteményét, valamint csám fajansz- és kerámiakollekcióját.

"Ez szinte kezelhetetlen mennyiség, ezért kezdődött meg nyolc évvel ezelőtt a gyűjtemény tudományos feldolgozása és szelekciója. Öt-hat tárgyegyüttest mutatunk meg a világnak, a többi cserealapként szolgál, illetve jótékonysági árveréseken eladásra vár, amelyek bevételeit kulturális mecenatúrára, oktatási és kulturális támogatásokra fordítom a jövőben" - számolt be terveiről a múzeumalapító.

Az intézmény teljesen magánerőből létesül, és a működéséhez sem kér állami támogatást. "Úgy gondolom, a 25 főnek munkát adó Aranymúzeum milliárdos bevételt fog generálni évente, és a sok százmilliós hasznot a kultúrába és az oktatásba fogja visszaforgatni a működtető Magyar Indokína Társaság (MIT)" - hangsúlyozta Zelnik István.

Az Aranymúzeum működési engedélyével kapcsolatban elmondta: a februárban indított engedélyezési eljárásban beadott kérelmet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) befogadta. "Az Aranymúzeum építkezésének elhúzódása miatt azonban nem tudtuk az eljárást a közigazgatási határidőn belül a törvényi előírásoknak megfelelően befejezni, a NEFMI által kért hiánypótlásokat beadni. Nem nyilatkozhattunk például a muzeológus szakember foglalkoztatásáról, amíg a kész múzeumban nem foglalkoztatjuk, vagy a tényleges múzeumi tárgyleltárt a helyszínen el nem készítjük. Ezért új engedélyezési kérelmet adunk be a hatályos jogszabályok által meghatározott mellékletekkel együtt" - tette hozzá.

Az éppen a kormányzat által tervezett Andrássy múzeumi tengelyen elhelyezkedő Aranymúzeumban trópusi szoborkert, majd a földszinten egy "teaház-wunderkammer" fogadja majd a közönséget. Zelnik István koncepciója szerint a múzeumi terek végigvezetik a látogatót Délkelet-Ázsia művészetének rendkívüli gazdagságán, bemutatva a helyi eredetű kultúrákon kívül a két nagy külső vallási-művészeti hatást: a hinduizmust és a buddhizmust is.

A földszinten ezért a bevezető terem mellett mindkét világvallással egy-egy szoba foglalkozik majd. A térség kulturális sokszínűségét erősítette, hogy egy időben a közép-ázsiai selyemút létezésével Délkelet-Ázsiának is megvoltak a maga hasonlóan fontos kereskedelmi útvonalai. Ezt az utat megelevenítve egy folyosószerű terem fogja bemutatni, hogy milyen sokféle és különlegesen értékes áru cserélt gazdát: arany, ezüst, drágakő, selyem, porcelán - tért ki a következő egységre.

A földszinti bevezető termek után az első szinten a kollekciónak azok a tárgyegyüttesei kapnak helyet, amelyek reprezentánsan bemutatják a letűnt törzsi királyságok magas színvonalú ötvösművészetét, alapvetően aranytárgyakon keresztül. A múzeumalapító beszámolója szerint egyaránt megjelenítik a délkelet-ázsiai magasfennsíkok törzsi államai vagy a csam királyságok kultúráját, és a 12-13. századtól az iszlám hatását.

"Ez a vonulat is említésre méltó, hiszen Délkelet-Ázsia a Közel- és Közép-Kelettel folytatott intenzív kereskedelemnek köszönhetően fokozatosan az iszlám hatása alá került, ami a művészetekben is megjelent. A kollekciónak ezt a részét még erősíteni kell, hiszen Délkelet-Ázsiáról nem lehet beszélni az iszlám hatás említése nélkül" - fejtette ki a műgyűjtő. Külön termet szentelnek a Síva-kultusznak, amely meghatározó volt nemcsak az olyan nagy királyságokban, mint a Khmer Birodalom, hanem a kisebb államokban és nem utolsósorban a jávai királyságban, Laoszban, Burmában és Thaiföldön is.

"Lesz egy úgynevezett Kincsek terme, ahol a 10-12 legkülönlegesebb, legértékesebb tárgyat mutatjuk be. Ezután a Khmer Birodalom ötvösművészeti remekeit lehet látni, továbbá a mai Indonézia szigetvilágából származó tárgyaknak is lesz egy kisebb terme" - jegyezte meg.

Az Aranymúzeumban a mai Délkelet-Ázsia 11 államának területéről az ókortól a 20. századig mintegy 1000 műalkotás kap helyet, ezek 90 százaléka aranytárgy. Ez az anyag évente frissülni fog, de Zelnik István külső helyszíneken vándorkiállításokat is szeretne: "az első utazó tárlat a dél-vietnami Ca Mau-félszigetnél 1723-35 között elsüllyedt kínai dzsunkáról származó porcelánegyüttes, amelyhez a Vietnami Történeti Múzeum törzsanyagából még néhány tucat tárgyat kölcsönzünk. Hasonló sorsot szánnék a burmai ezüstnek, a Dong Son-i bronzoknak, a feliratos kőtábláknak vagy az elefántcsont-gyűjteménynek, amelyek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eszmei értékűek" - fogalmazott.

Mint a múzeumalapító elárulta, hosszú távú tervei között szerepel, hogy a MIT által finanszírozott Koh Ker-i ásatások során előkerült tárgyakból egy nemzetközi kiállítást szervezzenek Kambodzsa nemzeti örökségvédelmi szervezetével, az APSARÁ-val.