Szökőár pusztíthatta el Olümpiát

2011. július 12. 10:11

A pusztító cunami elméletét Andreas Vött, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem földrajzi intézetének munkatársa dolgozta ki. A német tudós megdöbbentő hipotézisét az Olümpia környékén talált üledékre alapozza: elmondása szerint ugyanis annak vastagsága és összetétele ellentmond az áradásra és földrengésre alapozó elméletnek.

Vött a helyi hatóságokkal és más német egyetemekkel együttműködésben kísérelte meg elmélete igazolását a legmodernebb geomorfológiai és geoarcheológiai módszerek felhasználásával. Az eredmények szerint egyrészt több katasztrofális áradás érhette a térséget, másrészt a lerakódásokban talált tengeri élőlények maradványai megerősítik az üledék feltételezett eredetét.

Régebben úgy gondolták, hogy egy i.sz. 551-ben bekövetkezett földrengés majd a Kladeosz folyó áradása semmisítette meg a fontos görög szentélyt. A német kutató szerint azonban a kicsiny folyónak több méternyi üledékre lett volna szüksége ahhoz, hogy képes legyen elérni az áradáshoz szükséges szintet.

Vött elmondta: noha Olümpia most 22 kilométerre van a parttól, régebben a szárazföldön 8 kilométerrel beljebb helyezkedett el. A német kutató szerint a cunami először Alpheusz szűk völgyét - ahol a Kladeosz folyó is fekszik - öntötte el, ezután továbbhatolt az Olümpia mögött fekvő hegygerinceken át, lerombolva a szentélyt. Vött becslése értelmében ez a katasztrófa többször megismétlődhetett az elmúlt hétezer év folyamán, ezek egyike volt a 6. században bekövetkezett esemény, amely végleg elpusztította a nagy múltú szentélyt. A formabontó elméletet valószínűsíti az a tény, hogy az Alpheusz völgyben talált üledék hasonló az Olümpiánál felfedezett lerakódáshoz.

A térségben a magas szeizmikus tevékenységnek miatt gyakoriak a szökőárak. A legutóbbi katasztrófa 1908-ban történt a Messinai-szorosban, több, mint 100 ezer ember életét oltva ki; 1956-ban pedig 30 méter magas hullámokat figyeltek meg az Égei-tenger déli részén.