Árnyalhatják a filiszteusokról kialakult képet

2011. július 11. 09:07 Múlt-kor, MTI

A filiszteusok az i.e. 12. században érkeztek az Égei-tenger felől, esetleg Krétáról a térségbe, nevük szerepel az Egyiptomot támadó tengeri népek között. Letelepedve Délnyugat-Palesztina földközi-tengeri partsávját és Kánaán déli részét lakták. Főbb városaikat (Gadzsat Askaluna, Asdod, Ekrón és Gát) az Egyiptomból Szíriába vezető út mellett építették, és ezek szövetkeztek egymással.

Erős szövetségük és vaslelőhelyeik évszázadokra Izrael ellenfeleivé tették őket. A biblikus történetírás szerint különösen a bírák korában állandóan harcoltak Izrael törzseivel, főleg Sámson, Saul és Dávid hadakozott sokat ellenük. A filiszteusok az i.e. 6. században tűntek el, nevükből származik a kulturálatlan, földhözragadt embert, nyárspolgárt jelölő filiszter szó.

Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem régészprofesszora 1996 óta irányítja Izrael legnagyobb településdombja, a tel-cafiti lelőhely feltárását, amely Askelón és Jeruzsálem között félúton, Kiriat Gat közelében található. Az idei ásatási szezonban 100 archeológus vesz részt a feltárásokban, az izraeli szakembereken kívül kanadai, dél-koreai, amerikai régészek kapcsolódtak be a munkálatokba.

"Az előkerült leletek tanúsága a filiszteusok, bár sok mindent átvették a helyi népek kultúrájából, nem feledték el gyökereiket, érkezésük után ötszáz évvel még mindig a görög isteneket imádták" - hangsúlyozta Aren Maeir professzor. A görög kötődés megmutatkozott a filiszteusok által készített kerámiák díszítésében is. Egy most előkerült cserépedényt rozsdavörös és fekete motívumok ékesítik, olyanok, amelyek az ókori Hellászban voltak honosak. A régészeti leletek tanúsága szerint a filiszteusok étrendjében borsó és lencse dominált, de fogyasztottak sertéshúst, s időnként kutyahúsból készült étkek is kerültek az asztalukra.

A feltárások során bebizonyosodott, hogy az i.e. 9. században ostrom alá került Gát városa, ahogy ez a Királyok II. könyvében szerepel, s a települést Hazael, Arám királya romboltatta le i.e. 830 táján. "Gát jelentősége abban rejlik, hogy általa megismerhető, hogy miként éltek a filiszteusok az i.e. 10-9. században" - hangsúlyozta Seymour Gitin, a jeruzsálemi W.F. Albright Régészeti Kutatóintézet igazgatója. Mint kifejtette, ez az időszak Dávid és Salamon király uralkodásának kora. Más filiszteus helyszínek ennél korábbi vagy későbbi időszakokról szolgáltatnak csupán adatot. "Gát a filiszteusok történelmének egy nagyon fontos időszakáról tudósít" - emelte ki Seymour Gitin.

Aren Maeir professzor az egyik legérdekesebb leletnek egy feltárt templom szerkezetét nevezte, amelynek mennyezetét két központi oszlop támasztja. "Ez emlékeztet Sámson jól ismert történetére, amely a Bírák könyvében olvasható. Eszerint Sámson halála előtti utolsó hőstettként ledöntötte Dágon isten templomának oszlopát, és az épület maga alá temette őt az ott mulatozó filiszteus főemberekkel együtt. A lelet azt jelentheti, hogy a Sámson történetében szereplő templomszerkezet tipikus volt a korabeli filiszteus városokban" - mutatott rá Aren Maeir.

A feltárások során olyan cseréptöredékek is előkerültek, amelyeken a Góliáthoz hasonlatos hangzású nevek szerepelnek. "Ez egy indoeurópai név, semmiképp sem sémi eredetű, amelyet a kánaaniták vagy izraeliek viseltek volna. Ezek a leletek arról tanúskodnak, hogy a filiszteusok valóban ilyen neveket használnak, ami szintén segít jobban megismerni a társadalmukat" - vélekedett Aren Maeir, aki szerint a leletek fényében úgy tűnik, hogy Góliát története a korabeli geopolitikai viszonyokat tükrözi, a hatalmas filiszteusok és Jeruzsálem királyainak összecsapásaira utal.

"Ez nem azt jelenti, hogy egy napon rábukkanunk majd Góliát koponyájára, amelyen Dávid parittyájából kirepített kő ütött sebet. Ugyanakkor a bibliai történet a korabeli kulturális miliőről árul el részleteket" - mutatott rá Aren Ameir.