Nehezen találják a náci üdülő-monstrum új funkcióját
2011. június 23. 09:06 The New York Times
A náci és a kommunista narratíva áll szemben a gigantikus tengerparti üdülősor, a Prora lehetséges új funkciójának meghatározásáról folytatott diskurzusban. Egy valami azonban biztos: mindig a múlt fogja kísérteni a rideg épületegyüttest.
Három évvel a második világháború kitörése előtt Adolf Hitler helyettesei parancsba adták a Balti-tenger partjára megálmodott, tengerre néző, hat nyolcemeletes épületből, összesen 10 ezer szobából álló, acéllal megerősített betonkolosszus megépítését. A projekt már akkor, a nácik által magukévá tett monumentalizmus és a mindent felforgató társadalmi átalakítás mércéjével mérve is ambiciózus tervnek számított.
Minden egyes blokkhoz étterem tartozott, ahol egyszerre 2500 ember tudott helyet foglalni, két csoportra bontva. Hetente 20 ezer munkást trombitáltak ide a Kraft durch Freude (Örömben az erő) állami szabadidős vállalkozás szervezésében, amivel a munkások mentálisan és fizikailag is felkészültek arra, hogy megvalósítsák Hitler álmát. Egy csodálatos balti-tengeri szigeten, a Rügenen négy és fél kilométer hosszan kígyózó üdülő-monstrum, a Prora jövője még mindig kérdéses: mit csináljanak egy olyan náci ereklyével, amely túl nagy ahhoz, hogy lerombolják, de a hasznosításhoz is hatalmas?
„Természetesen nem felejthetjük el” – nyilatkozta az egyik nyaraló, Peter Spiekermann. „De mindig nem vezekelhetünk érte” – tette hozzá. A monstre épületnek a múlttal való kapcsolata összetett, mivel a világháború után a kettéosztott ország új vezetése itt szállásolta el katonáit – először a Vörös Hadsereg, majd a keletnémet néphadsereg egységei fészkelték be magukat a komplexumba. A vita „nemcsak a múlt elnyomásáról”, hanem a „békemozgalom történetéről, a keletnémetek kreativitásáról szó, akik nemet mertek mondani” – ez már az egyik munkás, Stefan Wolter véleménye. „De ebben az esetben úgy tűnik, mintha az emberek még mindig fenn akarnák tartani az NDK tabuit. A történelmet mindig eltitkolják” – tette hozzá.
A Prora melletti város, Binz polgármestere bizakodik, s kitart nézete mellett, miszerint az „életnek vissza kell térnie az üdülőkomplexumba”. Ennek részeként júliusban az 5. blokk helyén „Európa legnagyobb”, 400 szobás hostelje fog megnyílni, míg az egyes és hármas jelzésű épületbe háromezer apartman költözhet be – csak a pénzügyi forrást kell megtalálni hozzá. Amivel csupán az a baj, hogy – ha nem is olyan méretben, mint azt Hitler megálmodta, de – ez ugyanúgy a tömegturizmust idézi fel, megsértve az emberek érzékenységét.
A grandiózus projekt végül nem valósult meg, mivel a világháború kitörése miatt nem fejezték be a Prora építését; a tető ugyan felkerült rá, de az ablakok már hiányoztak. Az üdülő-komplexumot csak a kommunista vezetők tudták hasznosítani, ezért sokan inkább a keletnémet történelmi narratíva részének tartják a Prorát. S mivel a náci korszak a háború után születettek számára meglehetősen távoli élménynek számít, rossz néven veszik, ha a kommunista éra emblematikus épületét a Harmadik Birodalommal azonosítják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
