Herculaneum, a láva fogságába zárt város

2011. június 16. 09:09 The Daily Telegraph

A legenda úgy tartja, hogy Herculaneumot Hercules alapította, miután visszatért az Ibériai-félszigetről. A legvalószínűbbnek azonban az tűnik, hogy a település alapjait az ókori görögök rakták le az i.e. 4. században, majd a szamniszok, később pedig a rómaiak fennhatósága alá került. Mikor a Vezúv i. sz. 79-ben kitört és lávájával elöntötte a várost, mintegy négyezer római polgár élt a településen.

Mivel a szelek délkeleti irányba fújták a kilövellt vulkáni anyagokat, azok elsősorban Pompeji városát és környékét temették vastag hamu és lapilli-réteg alá. Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, így a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost, a láva pedig megőrizte a várost az utókornak.

A várost egy több méteres lávafolyam borította be, ezért csak a 18. század elején fedezték fel újra. Az ásatások röviddel ezután kezdődtek meg, a régészeti emlékek feltárása még a mai napig tart. Herculaneum a klasszikus római „rácsozatos” városterv alapján alakult ki, s két utca, a Decumano Massimo és a Decumano Inferiore szeli ketté.

Az ókori város sokkal alacsonyabban fekszik, mint a helyén épült modern település, Ercolano, Nápoly külvárosi része. Az Argosz háza a római arisztokrácia megtestesítője, nevét egy falfestmény után kapta, amelyen Argosz Iót, Zeusz kedvenc nimfáját védelmezi. Itt található egy étkezőhelyiség (triclinium), valamint egy oszlopokkal körbevett kert is. A Terme del Foro-nál a férfiak és nők az öltözőből átmehettek a tepidáriumba (meleg levegőjű előtér), onnan a caldariumba (forró vizes fürdőhelyiség), de a frigidariumba (hideg vizes helyiség) már csak az erősebbik nem tagjai léphettek be.

A Bicentenárium Háza nevét onnan kapta, hogy csak kétszáz év elteltével sikerült teljes egészében feltárni. A régészek az egyik szobában találtak egy keresztet is, ami arra utal, hogy a Vezúv kitörése előtt keresztények lakhattak a városban.