Átfogó monográfia a kinematográfia egyik első közép-európai úttörőjéről

2011. június 16. 13:37 MTI

A könyv - a palicsi filmfesztivál szervezőinek tájékoztatása szerint - az első olyan kiadvány, amely átfogó képet ad Lifka Sándor életútjáról és a Lifka családról, amely múlhatatlan érdemeket szerzett az első mozgóképek bemutatásában, az első szabadkai mozi megalapításában. A monográfia elkészítését 15 filmtörténész segítette kiterjedt kutatómunkájával.

A Lifka család a Prágától nem messze fekvő Zatecből származik. Lifka Sándor édesapja vándormúzeummal járta az egykori Monarchia városait, és így került Brassóba is, ahol Lifka Sándor 1880-ban megszületett. Életútjáról Koleszár Csilla, Brenner János és Deák Ferenc jelentetett meg kismonográfiát.

Ebből kiderül, hogy Lifka Sándor már kamasz fiúként élénk érdeklődést mutatott a mozgóképek világa iránt és alig húsz éves volt, amikor eljutott Párizsba, ahonnan egy Pathé filmfelvevő kamerával tért vissza. 1900-ban Gödöllőn ezzel a kamerával 40 méternyi filmet forgatott, nem másról, mint I. Ferenc József császárról és királyról, valamint feleségéről, Erzsébet királynéról, akik látogatásra érkeztek Gödöllőre.

Később "mozgófénykép-vállalatot" alapított, és testvérével, Károllyal alkalmilag felállított sátrakban vetítették filmjeiket. A több száz férőhelyes sátraikat nyolc vagonból álló vonatszerelvényre rakva járták a Monarchia városait: 1901-ben Fiúméban, Csáktornyán, Ljubljanában, Bjelovarban, Eszéken, majd 1902-ben Vukovárban, Belgrádban, Zimonyban, Újvidéken, Szabadkán, Nagykikindán, a rákövetkező évben, 1903-ban Splitben, Pancsován, Nagybecskereken, Versecen moziztak. Nemcsak készen vett filmeket játszottak, hanem amerre jártak, saját felvevőgépükkel felvételeket is készítettek és azokat már néhány nap múlva bemutatták a publikumnak.

Lifka Sándor egyik szabadkai "mozis útja" során ismerkedett meg Beck Erzsébettel, egy ezerholdas földbirtokos leányával, későbbi feleségével, aki átvette a Lifka-mozik gazdasági vezetését. Lifka Sándor a kassai és szegedi állandó filmszínház mellett Szabadkán is megteremtette az állandó mozit: az akkori Hungária kávéházat átalakította, szépen berendezte és 1910. október 13-án ünnepélyesen megnyitotta.

Az első világháború után, leszerelését követően a cseh eredetű, osztrák származású, romániai születésű Lifka Sándor Jugoszláviában "találta magát". Felesége és édesanyja üzemeltette a mozit, ő meg villamossági üzletet nyitott és megalakította az Orient DD nevű filmforgalmazó vállalatot. Utolsó éveit Bácsszőlősön töltötte az ottani házában, ápolta szőlejét, gyümölcsösét és saját pénzéből felszerelte a falu első moziját.

Lifka Sándor 1952. november 12-én hunyt el és síremlékén ez áll: A kinematográfia közép-európai megismertetője. Neve egybeforrott Szabadka leghíresebb mozijával, "a Lifkával". A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál egyik díját is róla nevezték el nemrég.

A filmfesztivált július 16-tól 22-ig rendezik meg, több helyszínen - így Szabadkán is - tartanak filmbemutatókat.