Peking: kártérítést fizetnének a Tienanmen téri áldozatok családjának?
2011. június 1. 11:01 MTI
A kínai hatóságok jelét adták annak, hogy kártérítést fizetnének azok hozzátartozóinak, akik az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás leverése közben vesztették életüket - derült ki abból a levélből, amelyet 127 áldozat anyjának aláírásával tettek közzé.
A nyílt levélből megtudni, hogy az egyik - meg nem nevezett - anyát február folyamán két ízben is felkeresték a közbiztonsági illetékesek, s bár a történtekre vonatkozó visszamenőleges törvényességi eljárásról, nyomozásról nem ejtettek szót, felvetették az anyagi kártérítés lehetőségét. A Tienanmen Anyák elnevezésű csoport állítása szerint 203 ember halálát dokumentálták, de sok áldozatot nem azonosítottak.
Az áldozatok hozzátartozónak szerveződése a szombati 22. évforduló előtt nyilvánosságra hozott levelében kijelenti: "azoknak a lelkét, akiket június negyedikén megöltek, nem szabad bemocskolni, családjukat nem szabad megszégyeníteni - ez az alap. E két dolgon kívül mindenről lehet tárgyalni" - áll a dokumentumban.
A kínai külügyi szóvivő a kártérítésre vonatkozó kérdésre válaszolva kedden kijelentette: ezzel kapcsolatban nincs olyan információk birtokában, amelyeket az újságírókkal megoszthatna. Kínában a hivatalos nyilvánosság nem foglalkozik az "1989-es eseményekkel", s a mai huszonévesek, de még a harmincasok is túlnyomó részt keveset tudnak, ha egyáltalán tudnak valamit a Pekingben lezajlott megmozdulásokról és végül kíméletlen elfojtásukról.
Li Peng akkori miniszterelnök tavaly megjelent emlékirataiban azt állítja, hogy kész volt az életét áldozni azért, hogy ne váljanak teljességgel kezelhetetlenné az események, amelyeket a kulturális forradalom időszakának felfordulásához hasonlít. Naplójegyzeteiből kiderül: a legfelsőbb vezetés is megosztott volt abban, hogyan kezeljék a diáklázadást. A döntést a hadsereg bevetéséről és a statáriumról végül Kína akkori legbefolyásosabb vezetője, Teng Hsziao-ping (Teng Xiaoping) hozta meg.
Az 1989-es több hétig tartó diáklázadások és leverésük levéltári dokumentumait a kínai kormány harminc évre zárolta - tájékoztatott róla az állami levéltárban szintén kedden Jang Tung-csüan (Yang Dongquan) igazgató. Hozzátette, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a titkosítások feloldását még későbbre halaszthatják.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
