Őseink irthatták ki a barlangi medvét
2011. május 3. 13:31 Discovery News
Vajon mennyi köze volt a jégkorszak emberének a barlangi medve kihalásához? A kérdésre a medvék maradványainak vizsgálatával keresik a választ a kutatók.
A barlangi medve és a jégkorszak embere évezredekig élt egymással párhuzamosan. Több esetben bizonyítható, hogy változó időközönként az állatok és az emberek felváltva használták ugyanazt a barlangot: a medvék a barlangfestmények visszatérő szereplői, és mindez talán arra is utalhat, hogy kipusztulásukban az ember kulcsszerepet játszhatott.
Minderre Celine Bon francia kutatónő a Journal of Archeological Science című szaklapban megjelenő tanulmányában próbált okokat találni. Csapatával két olyan barlangból (Chauvet-Pont d'Arc és Deux-Ouvertures, mindkettő az Ardache folyó mentén) származó maradványokat vizsgált, amelyekben i.e. 32-30 ezer között emberek és medvék is éltek, valamint a barlangfestményeken a medvék is feltűnnek.
A DNS minták elemzése és az izotópos vizsgálatok kimutatták, hogy a barlangi medve állománya már akkor kicsi és elszigetelt volt, amikor a modern ember megjelent a barlangokban. Az állatok számának csökkenése nagyjából a modern ember európai megjelenésével párhuzamosan kezdődött. Ez Bon szerint alátámaszthatja azt, hogy az embernek szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában, viszont azt is, hogy a medvék kipusztulása a megváltozott körülményeknek és az időjárásnak köszönhető.
Bon és csapata szerint a barlangokban lévő, barlangi medvéket ábrázoló szénrajzok igen ősi alkotások mert azok a becsült kihalásukt megelőzően, az Aurignaci kultúra idejében (i. e. 40-28 ezer között) keletkezhettek.