A rizstermesztés visszaszorulása miatt gyarmatosíthatták Tajvant

2011. április 6. 08:07 Science News

A rizstermesztés által dominált gazdálkodás idején Kína délkeleti részén, a Fucsou-medencében egy hajózó civilizáció bontakozott ki kilencezer évvel ezelőtt – írja Barry Rolett, a honolului Hawaii Egyetem kutatója a Quaternary Science Reviews áprilisi számában.

A medencében talált üledékek megvizsgálása során kiderült, hogy a rizs termesztéséhez szükséges mocsaras talajt a tengerszint megemelkedése miatt víz öntötte el. A helyiek ennek következtében előretolt állásokat alakítottak ki, a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva pedig hajózási ismereteket sajátítottak el, fakenukat, illetve bambusztutajokat készítettek, amelyekkel halakat próbáltak fogni.

Az ily módon „rizsmentessé” váló kultúrát a tengeri életmód váltotta fel, a vállalkozó kedvű hajósok pedig a 130 kilométerre levő Tajvanra is elmerészkedtek. Rolett felfedezése megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint nyolcezer évvel ezelőtt Kína északi részén a falusi életmódra való átmenet következtében indulhatott növekedésnek a rizstermelő népesség száma, ami déli irányba terjedt tovább. Az új elmélet szerint a rizstermesztésre alkalmas vidékek visszaszorulása miatt kelhettek át a tengeren a hajósok Tajvan irányába.

„A Fucsou-medence lakói a tölcsértorkolatnál kis szigeteken éltek, s onnan indultak a tenger meghódítására” – mondta el Rolett, aki hozzátette, hogy a rizs termesztése azért a kisebb, szárazabb területen tovább folytatódott. „Valószínűnek” tartja a hajózásnak a tajvani kolonizációban játszott szerepét Robert Bettinger, a davisi Kaliforniai Egyetem oktatója is; ezt bizonyítja, hogy a két területen ebből az időből hasonló típusú agyagedényekre bukkantak.

A nyílt tenger kis, könnyen forduló hajókkal való meghódítása nem újkeletű gondolat. Néhány kutató korábban is úgy vélekedett, hogy egyes emberfajok már 130 ezer éve átszelhették a Földközi-tengert, sőt, Ázsiából az indonéziai szigetekre már 800 ezer éve is történtek tengeri utak.