Elkészült a budai Vár hosszú távú fejlesztési koncepcióvázlata

2011. február 24. 16:41 MTI

Potzner Ferenc projektvezető a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett prezentáción elmondta, hogy a budai Vár összetett fejlesztési tervezetének elkészítését többek között építészek, urbanisták, tájépítészek és közgazdászok végezték el, feltérképezve a terület múltját, problémáit és javaslatokat téve a következő évtizedek beruházási irányaira. Mint közölte, a projekten több iroda mintegy 20 munkatársa dolgozott fél éven át.

Az építész-művészettörténész kiemelte: a Várat a lejtőkkel, a Várbazárral és a Dunával összefüggésben vizsgálták, de tekintettel voltak a ma jórészt kihasználatlan barlangrendszerre is. "A budai Vár szimbolikus értékű tér, művészettörténeti értelemben is az ország egyik legfontosabb területe, mégis régi, begyógyításra váró sebekkel rendelkezik" - hívta fel a figyelmet Potzner Ferenc.

A problémák között felsorolta a túlzott gépjárműforgalmat, a parkolás megoldatlanságát, a gyalogos megközelítési pontok hiányait, a turistaterhelés aránytalanságait és a számos fontos épületnél tapasztalható funkciótévesztést. Potzner Ferenc elmondása szerint a Polgárváros központjául kialakítandó Szentháromság tér egyfajta "polgári főtér", míg a Palotanegyed centruma, a Szent György tér "nemzeti főtér" lehetne; a kettőt főutcaként a Tárnok utca kötné össze.

A tervezők kilenc fő fejlesztési csomópontot jelöltek ki (a Kapisztrán tér, az Erdélyi bástya, a Szentháromság tér, a főutca a Dísz térrel, a Fehérvári és a Vízi kapu, a Szent György tér, a Palota, a Várbazár, valamint a Clark Ádám tér) várakozásaik szerint az ezeknél koncentrálódó beruházások a szomszédos terültek fejlődését is beindítják majd, a zónarendszer ugyanakkor a több évtizedes koncepció ütemezhetőségét is biztosítja.

Mint a projektvezető rámutatott, a Várnegyed szempontjából kulcskérdés a közlekedési problémák megoldása, ezt szolgálná a Vár körüli parkolók és az azoktól induló lépcsők, mozgólépcsők kialakítása, a Krisztinaváros és a Várbazár felőli feljutás megoldása, egy dunai kikötő kialakítása és esetleg a kettes metró meghosszabbítása. A koncepció kidolgozói egy ifjúsági központ számára visszaépítenék a volt helyőrségi templom szentélyét a Kapisztrán téren, megszüntetnék az Erdélyi bástya elzártságát és új funkciókat jelölnének ki a régi városházának.

A Palotanegyed a Miniszterelnöki Hivatal és az Alkotmánybíróság odaköltözésével erősebb kormányzati funkciót kapna, újjáépülne a Teleki-palota és létrejönne egy Magyarok Háza. A Palota keleti szárnyába egy nemzeti kincs- és ereklyetárat helyeznének a tervezők, a déli oldalon egy modern vármúzeum kapna helyet, míg a nyugati szárnyat egy konferenciaközpont és szálló foglalhatná el. Mint Potzner Ferenc hangsúlyozta, szükséges a Palota eredeti homlokzati tetőelemeinek, kupolájának, valamint részben enteriőrjeinek visszaállítása. A Hunyadi teret az elképzelések szerint kolonnádsor zárná le.

Varga-Ötvös Béla közgazdász, urbanista hozzátette: az "élő Vár" koncepciója szerint a negyedet nem skanzenként, csak a turisták igényei mentén kívánják fejleszteni, hiszen a jól kigondolt beruházások önmagukban vonzzák az idegenforgalmat. A tervezet gazdasági oldalára kitérve a szakember emlékeztetett: az "emberöltőnyi távlatra" készült. Mint megjegyezte azonban, bizonyos telekbeépítések, parkolóberuházások bevételt is hoznak a fejlesztőknek, másrészt a rehabilitáció jelentette értéknövekedés is erősíti a Várnegyed tőkevonzó képességét.

Újságírói kérdésre válaszolva Potzner Ferenc úgy vélte, a budai Vár fejlesztését annak állapota miatt a Várbazárral érdemes kezdeni.