Újabb "mennyei" lócsontok kerültek elő Kínában
2011. február 23. 11:55
Nyolcvan ló csontja került elő egy kétezer éve élt kínai császár mauzóleumából. A felfedezés egy csapásra felszította a „vért izzadó” négylábúakkal kapcsolatos ősi hiedelemről szóló vitát.
A földi maradványok két áldozati gödörből kerültek elő a nyugati Han-dinasztia (i.e.202-i.sz.8) uralkodója, Vudi császár mauzóleumából, amely Kína északnyugati részén, Senhszi tartományban található – nyilatkozta Jang Vu-csan régész. Jang csapatával 2009 szeptembere óta folytat ásatásokat, eddig azonban csak néhány felfedezésről érkezett hír.
A gödrök mindegyike egy hatalmas barlang, amely húsz járatot tartalmaz, a bejáratnál két ló és egy terrakotta harcos strázsál – magyarázta a szakember, aki azt is elmondta, hogy a laboratóriumi vizsgálatokból kiderült: a lovak kifejlett csődörök voltak. „Tudósaink DNS-teszteket fognak végezni, amellyel hamarosan az állatok fajtáját is meg tudjuk állapítani” – mondta el Jang.
A felfedezés újra felmelegítette azt az évszázados kínai legendáról szóló vitát, miszerint Közép-Ázsiában a lovak vért izzadtak volna. „A legenda szerint Vudi nagy jutalmat ajánlott fel annak, akinek sikerül egy fajtiszta, Közép-Ázsiában honos, de Kínában ritkán látott, vért izzadó lovat találni” – magyarázta Jang.
A kérdéses négylábú az Akhal tekin, a világ legöregebb és legnemesebb lova. Vudi nevéhez fűződik az állat legelső írásos emléke, a császár ugyanis versben emlékezett meg a gyönyörű „mennyei lóról”, amely gyorsaságáról, kitartásáról és a vágtázás során kidagadó ereiről (innen az elnevezés) volt ismert, s állítólag maga Dzsingisz kán is hátaslóként használta.
A mauzóleumot i.e. 139-ben, egy évvel Vudi trónra kerülése előtt kezdték el építeni, s 53 év alatt fejezték be. Az építményben mintegy négyszáz áldozati üreg található, jóval több, mint az egyesített Kína első császára, a birodalomalapító Csin Si Huang-ti mauzóleumában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
