Ötezer éves civilizációt tárnak fel Iránban

2011. január 7. 12:31

A felfedezésre a Khadzseh Askar régióhoz tartozó Bam városának felújítási munkálatai során került sor – nyilatkozta egy iráni hírügynökségnek Nader Alidadi-Szulejmani, az ásatások vezetője. „Sajnos a feltárás során a terület egy részében károkat tettünk” – mondta el a régész. „Az itt talált régészeti leletek alapján kijelenthető, hogy ez volt az egyik legkorábban lakott terülen Iránban, amelynek lakosai kapcsolatban álltak más civilizációkkal, így a bronzkori Dzsiroft kultúrával” – tette hozzá.

A csapat számos, még érintetlen kézműves termék darabjaira bukkant. Ezekből azt a következtetést vonták le, hogy a fazekaskorong használata még nem volt elterjedt Irán ezen felében. Alidadi-Szulejmani elárulta, kétfajta temetkezési formát azonosítottak, külön a nőknek és külön a férfiaknak. Az egyik csontváz magzati pozícióban helyezkedik el, míg a másik arccal felfelé néz. A holttestek mellé különböző tárgyakat helyeztek, a kagylóhéjakban például női kozmetikai anyagok találhatók, a földi maradványok alatt.

A Dzsiroft-kultúra a Halil-Rud-folyó mellett, Kermán tartományban folyó ásatások során került a szakemberek látómezejébe. A 2002-es expedíció azonban inkább a botrányoktól volt hangos: a munkálatok ugyanis illegálisan folytak, a helyszínen talált, felbecsülhetetlen értékű tárgyakat pedig a helyiek szétlopkodták. Azóta öt feltárást végeztek Juszef Madzsidzadeh irányításával, s ezek során egy négymillió sártéglából álló, i.e. 2200-ból származó zikkuratot találtak.

A régészek paradicsomának tartott terület joggal vívta ki magának a művészet bölcsője elnevezést – legalábbis Madzsidzadeh szerint. Ezt támasztja alá – és oszlatta el a kritikusok kételyeit – a közelben talált, ún. Konar Szandal felirat, amely még az Insusinak-feliratnál is idősebb lehet. Sok iráni és külföldi szakértő szerint a Dzsiroft-civilizáció a mezopotámiaival és a sumérrel vetekszik.