Interneten az 1641-es ír felkelés vallomásai
2010. november 26. 10:34 BBC News
Internetre kerülnek Írország történetének egyik legfontosabb eseménye, az 1641-es felkelés forrásai.
Az ingyenesen elérhető szolgáltatás három év előkészítő munka után született meg a Cambridge, az Aberdeeni Egyetem és a dublini Trinity College kooperációjának köszönhetően. A projekt szervezői azonban figyelmeztetnek: a mintegy 19 ezer oldalnyi forrás szinte használhatatlan, mivel nagy része alig olvasható.
Az ír katolikusok 1641. októberi felkelése több évtizedre megmérgezte a protestáns angol telepesekhez fűződő viszonyrendszert. A protestánsok oldalán négy és tizenkét ezer közé teszik a konfliktus során elhunytak számát, akik főleg Ulsterben haltak meg, bár vannak olyan állítások is, miszerint az áldozatok számát propagandacélokból nagyították fel.
Az egyik leghíresebb vallomás az özvegy, hat gyermekét egyedül nevelő Eleanor Price nevéhez fűződik, akit egy felkelő elfogott, majd a Bann folyónál egy kivételével mindegyik gyermekét vízbe fojtotta. „A lázadók legtöbbjüket azonnal, barbár módon fojtották vízbe. Azok, akik tudtak úszni, s eljutottak a partig, a vízbe rúgták, később megölték vagy lelőtték őket” – szól a vallomás.
„1641 fordulat volt Írország történetében, s az események végeredményben a brit és a világtörténelmet is megváltoztatták” – mondta el John Morrill, a Cambridge történelem professzora, a projekt egyik szervezője. A történészek az eseményeket rendszerint az 1610-es évek angliai betelepítéseinek következményeként látják-láttatják, a kutatók azonban újabban figyelmeztetnek: a probléma sokkal összetettebb, az ezzel kapcsolatos diskurzus pedig finomhangolásra szorul. A puritanizmus elterjedése, a skót forradalom sikere és a kerekfejűek felemelkedése mind-mind beárnyékolták az uralkodó hatalmát, s ezek együttesen járultak hozzá az írek felkeléséhez.
A rebellió tiszavirág életű volt, de a felkelés kirobbanását tíz évig tartó káosz követte, amely csak Oliver Cromwell brutális uralmával ért véget. Az erőszakos cselekedetek elültével az írek földjeinek felét – a vérengzéseket átélő ötezer szemtanú vallomására alapozva – elkobozták, s az angoloknak adták.
A Trinity College 1741-ben jutott a dokumentumokhoz, de azok áttanulmányozása még nem történt meg. A történészek, nyelvészek és gazdaságtörténészek számára lényegében irreleváns források hemzsegnek a helyesírási hibáktól, központozásuk kaotikus, ezért a projekt szervezői amellett, hogy mindenkit az írások böngészésére bátorítanak, senkinek sem tanácsolják, hogy esti olvasmányként merüljenek el bennük.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
