Aki hét éven át faggatta szülei gyilkosát

2010. október 22. 09:21 The New York Times, MTI

Thet Sambath hét éven át mindenki elől mélyen titkolta, hogy mivel foglalkozik. Közben elnyerte egy hajdani vörös khmer vezető bizalmát, egy olyan öregemberét, akit - másokkal együtt - felelősnek tart szülei haláláért. Nem egyszer hosszú órákat töltött el az idős Nuon Cheával, megosztotta vele étkét és meghallgatta bizalmas közléseit, több ezer órányi hang- és videoanyagon rögzítette szavait, mígnem partnere végül elismerte felelősségét.

Az a szándék, hogy erre rábírja Cheát, a ma 42 éves kambodzsai férfi számára valóságos rögeszmévé vált. Mint az a The New York Timesban olvasható, saját feleségének sem szólt találkozásaikról. Ha elmondja rokonságának, bizonyosan azt követelték volna tőle, hogy tüstént hagyja abba a beszélgetéseket. "Minden másról megfeledkeztem, még arról is, hogy pénzt kellene keresnem családom számára. Eladtam a földemet és minden más vagyonomat" - idézi fel Sambath.

Chea volt a főideológus az 1998-ban meghalt Pol Pot kambodzsai diktátor uralma idején. Egyike annak a négy vörös khmer vezetőnek, akit jövőre bíróság elé állítanak az emberiség ellen elkövetett bűntetteik miatt. A vád szerint az általuk irányított rezsim 1,7 millió ember haláláért felelős. A közelmúltban a bíróság már elítélte a vörös khmerek börtönének parancsnokát, a Duch néven ismert Kaing Quek Eavot.

Az ideológus szerint a gyilkosságok "a forradalom szükséges részét" képezték. Ez a kijelentése is szerepel A nép ellenségei című, jelenleg New Yorkban és Los Angelesben vetített filmben, amely Sambath igazságkereséséről, a Cheával folytatott hosszú párbeszédekről készült. A producer és az újságíró nem volt hajlandó átadni a bíróságnak a film kópiáját, mert Cheának megígérték: a mozit "a történelemnek, nem pedig bizonyítéknak szánják".

"Megölték őket, megsemmisítették őket - ismeri be a filmben a ma 84 éves hajdani vörös khmer vezető. - Ha életben hagyjuk őket, veszélyeztették volna a párt vonalának érvényesítését." Sambath csaknem az interjúk befejezéséig, 2007-ig eltitkolta, hogy saját szülei is az áldozatok között voltak. Apját leszúrták, mert nem szolgáltatta be javait, anyja pedig a gyermekágyon halt meg, miután új házasságba kényszerítették egy vörös khmer milicistával. A vörös khmer rendszer 1975-től 1979-ig volt hatalmon.

"Szinte minden éjszaka sírtam - mondja a filmben Sambath. - Azt éreztem, árva vagyok, és nincsenek gondoskodó szüleim. Ez az érzés vitt rá arra, hogy megpróbáljam kideríteni, mi is történt." Amikor Chea megtudta, mi történt beszélgetőpartnerének a szüleivel, meglepődött. "Megdöbbent, meg sem tudott szólalni, nagyon szomorú lett" - eleveníti fel Sambath. Aztán az ideológus, talán először tevékenységének kezdete óta bocsánatot kért egy ember halála miatt.

A vörös khmer vezető már rögtön az elején szigorú titoktartást követelt. "Azt mondta nekem, hogy az általa feltárt titkokat a saját családomnak se áruljam el, és akkor sikeres leszek" - emlékezik vissza Sambath, aki valóban megőrizte a titkot. Annyira felemésztette a többéves vállalkozás, hogy akkor sem szólt róla feleségének és fiainak, amikor már elkészült a film. És a szüleihez imádkozva sem hozta szóba, pedig az ő sorsuk okát keresve fogott a vállalkozásba.

"Egy napon majd megemlékezést tartok a tiszteletükre. Gyertyát és tömjént gyújtok, és el fogom nekik mondani: 'Igen, sikerült. Megértettem, mi történt veletek és a kambodzsai néppel, megbékélhettek, és egy jobb életre születhettek újjá'" - ígéri Sambath a filmkockákon.

A férfi ezt tekintette küldetésének, azért lett újságíró, hogy elsajátítsa az oknyomozó interjú módszereit. Először a Cambodia Daily, majd a Phnom Penh Post munkatársa lett. Ezek az angol nyelvű lapok jelennek meg Kambodzsában. "Az újságírás tanított meg arra, hogyan teremtsek kapcsolatot az emberekkel, hogyan kérdezzem őket" - húzza alá. A több éven át készített interjúkból összeállított dokumentumfilm díjakat nyert az amerikai Utah állambeli Park Cityben rendezett Sundance fesztiválon és más filmszemléken.

Sambath alacsonyabb rangú vörös khmereket is megszólaltatott, köztük olyanokat, akik végrehajtották a kivégzéseket. A részletek dermesztőek. Egyikük elmondja a filmen, keze úgy belefáradt a torkok átmetszésébe, hogy fogást kellett változtatnia késén. És emlékezett egy lányra, aki életéért könyörögve megígérte, hogy ha megkíméli, vele fog élni. Neki tetszett a lány, így megkérdezte: Egy életen át? A lány bólintott, de ekkor egy felettes rászólt a hóhérra, hogy miért késlekedik - ekkor aztán ledöfte, és az árokba lökte a hajadont.

A parancsot végrehajtó gyilkosok azt állítják, mély bűnbánat mardossa őket, ám Cheánál semmi ilyesmit nem tapasztalt Sambath. És mégis, mindennek ellenére, megkedvelte az idős embert. "Úgy értem, a mai embert. Nem azt, amit 1975 és 1979 között tett, azt aztán nem" - magyarázza.

Még manapság is beszélnek néha a börtöntelefonon. "Amikor megkérdem, hogy van, ő azt mondja, jól van, és felnevet" - közli. A film vége felé Chea beszáll a helikopterbe, amely vidéki otthonából a phnompeni börtönbe szállítja. Letartóztatásával véget ért a hosszú interjúsorozat, amelyet Sambath készített a gyilkos khmer rezsim egyik legfőbb vezetőjével. Chea két áldozatának fia vegyes érzésekkel élte át ezt a pillanatot. "Nagyon elszomorodtam - eleveníti fel Sambath. - Nem mintha jó ember lett volna, de csaknem egy évtizeden át együtt tártuk fel a múltat. Hát igen, szomorú vagyok..."