A smink végezhetett a sógun-rendszerrel

2010. szeptember 24. 08:32

Az Edo-érában, 1603-1867 között Japánt a sógunok irányították, alattuk helyezkedtek el a nagyhatalmú feudális urak, akiknek kastélyvár birtokaikat a nemesi származású szamurájok védték. Az anatómus Nakasima Tamidzsi által vezetett kutatócsoport a Kokura (a mai Kitakjusu) mellett talált hetven harcos, illetve azok feleségeinek és gyermekeinek földi maradványát vizsgálta meg, annak érdekében, hogy megtalálja, mi válthatta ki az ólommérgezést.

A kutatás eredményei megdöbbentették a kutatókat: azok a gyermekek, akiknek a szervezetében magas mennyiségű ólmot találtak, később maradandó agyi károsodásban szenvedtek. A három év alattiaknál talált egy gramm csontban levő 1,241 mikrogramm mennyiség százhúszszor nagyobb annál, mint amely ma neurológiai és viselkedési zavarokat válthat ki, s ez ötvenszer volt több a felnőtt szamurájok szervezetében előforduló mennyiségnél.

Az ólommérgezés mértéke globálisan sokkal nagyobb az ipari forradalom óta, azonban az Edo-érában és Kokura mellett viszonylag alacsony volt, ezért felmerülhet a kérdés, hogy mi okozhatta ezt a kirívó esetet. Nakasima és kollégái erre a következő magyarázatot adták: mivel a szamuráj harcosok feleségeinek csontjaiban sokkal több szennyeződést találtak, könnyen lehet, hogy a nők kozmetikumai okolhatók – így például a gésák, a kurtizánok és a kabuki színészek által népszerűsített fehér púder – a magas arányokért.

A kutatók úgy gondolják, hogy a gyermekek a dajkálás közben voltak kitéve a legnagyobb veszélynek – az asszonyok ezekről semmit sem tudhattak, különben is, a szépségápolást mindennél fontosabbnak tartották, az Edo-éra gyermekei azonban a felelőtlenség következtében komoly agyi károsodásban szenvedtek. Egy korábbi tanulmányukban Nakasima és szerzőtársai arra is rámutattak, hogy az ólommérgezés sokkal gyakrabban fordult elő a magasabb társadalmi osztályokban – szamurájoknál, kereskedőknél – mint például a farmerek és halászok körében.

„Azt gondoljuk, hogy elsősorban a különböző kozmetikumok okolhatók az ólommérgezésért, mivel abban az időben ezek a termékek luxuscikkeknek számítottak” – írja Nakasima, aki szerint az uralkodó eliteket érintő ólommérgezés következtében politikai instabilitás alakulhatott ki, amely 1867-ben a hét évszázados sógun rendszer végét idézte elő. Nem ez volt azonban az első ilyen jellegű esemény a történelemben, egyesek ugyanis azt feltételezik, a Római Birodalom bukását is az gyorsította fel, hogy a főző alkalmatosságokból ólom került az uralkodó elitek által fogyasztott ételekbe, legyengítve ezzel a mégoly erős szervezeteket is.