Ókori örökséget fenyeget a BP tervezett beruházása Líbiában

2010. szeptember 15. 09:01 The Independent

A brit olajcég minden egyes lépését világszerte árgus szemekkel figyelik a Mexikói-öbölben történt környezeti katasztrófa óta, amely során tizenegy mérnök meghalt, s három hónapig szivárgott az olaj a tengerbe. Az olajkút 200 méterrel mélyebben helyezkedne el a Mexikói-öbölben használt fúrótoronynál, s körülbelül 200 kilométerre lenne a líbiai partoktól. A tervek szerint a munkálatok az év végén kezdődnének.

A régészek most attól tartanak, hogy az olajkút tervezett építése súlyos károkat okozhat a part menti és a tengeri örökségben, valamint a tengerfenéken található hajóroncsokban. Ezek közé tartozik az öt méterrel a tengerszint alatt található, az i.e. 7. századi Apollonia városa, valamint Tripolitania két ókori települése, amelyek mind-mind a világörökség részét képezik.

Claude Sintes, a Líbiánál kutató francia régészcsapat vezetője szerint az olaj olyan szennyeződéseket okozhat a part menti és a tengeri műkincsekben, amelyeket utána már lehetetlen helyreállítani. “Probléma esetén nagyon nehéz lenne megtisztítani a köveket, mivel azok porózus jellegűek. Apolloniában komplett utcák és épületek vannak, míg Tripolitániában két olyan város – Leptis Magna és Sabratha – is található, ahol színházat és mozaikokat is találtunk” – mondta el a régész.

Paul Bennett, a Líbiai Tanulmányok Társasága vezetője egyetért kollégájával, ráadásul szerinte a BP és más olajcégek fellépése következtében fontos információk tűnhetnek el a római kori hajóroncsok kilétét illetően. “Fel kell használnunk a tengerfenék feltérképezése során gyűjtött információkat. Több tízezer hajóroncs lehet a líbiai partokhoz közel” – nyilatkozta a szakember.

Steven Anthony, a washingtoni Tengeri Régészeti és Történelmi Tanulmányok elnöke egy potenciális szivárgás veszélyeire figyelmeztet, szerinte ugyanis nincs arra forgatókönyv, hogy mi történne egy újabb természeti katasztrófa esetén. Az Apollóniát először 1958-ban, még tanuló éveiben kutató Nic Flemming szerint azonban a probléma csak egy a sok közül, s mint ahogy a szakember elmondta, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek az ókori helyszíneket ledózeroló befektetők, akik a felbecsülhetetlen értékű régészeti örökségek helyébe húznak fel sorra szállodákat.